Magyarország gazdasága a második negyedévben előző év azonos időszakához mérten a nyers adatok szerint 13,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazítottak szerint pedig 13,5 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken reggel. Hasonló mértékű beszakadásra egészen 1996-ig visszamenőleg egyszer sem volt példa, még a 2008-as válság idején is ennek töredéke volt a zuhanás mértéke. Ez alulmúlja az elemzői várakozásokat is, a Világgazdaság elemzői konszenzusa 10,5 százalékos beszakadást vetített előre.
A pénzügyi kormányzat szerint azonban ez is siker.
Többek között az időben meghozott gazdaságvédelmi intézkedéseknek is köszönhető, hogy a Magyarországon tapasztalt visszaesés mértéke kisebb az Európai Unió átlagánál: az Eurostat gyorsbecslése alapján a második negyedévben a tagállamok gazdaságai átlagosan 14,4 százalékkal csökkentek. Ezáltal a magyar gazdaság az unió átlagánál ellenállóbbnak bizonyult a válsággal szemben - közölte a Pénzügyminisztérium.
A cél is optimista: a magyar gazdaság mielőbb visszatérjen a válság előtti pályára, és a jövő évben újra 5 százalék körüli növekedést érjen el. Korábban még mást vártak. A második negyedévben nagyjából 10 százalékkal csökkenhetett a magyar gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest - közölte például még júliusban Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon a tárca saját Heti Gazdasági Indexének (HGI) alakulására hivatkozva. Ebből lett a 13,6 százalékos zsugorodás.
Az előző, első negyedévhez képest pedig a gazdaság teljesítménye 14,5 százalékkal csökkent.
A forint árfolyamát egyelőre nem rázta meg a GDP-adat, csupán néhány filléres elmozdulás látszik. Egy euróért 345,15 forintot kellett adni.
A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához. A nemzetgazdasági ágak második negyedévben mutatott visszaeséséről lapunk is beszámolt csütörtök délután, mely alapján jól kirajzolódott, hogy az előzetesen közölt GDP-adat kiábrándító lehet.
A KSH közlése szerint a magyar gazdaság teljesítménye így az első negyedévben a nyers adatok szerint 6,1 százalékkal csökkent.
Az idei év egészére a Magyar Nemzeti Bank egyébként 2-3 százalékos növekedést vár, miközben korábban úgy vélte, hogy a második negyedévben csupán 7 százalékos lehet a GDP-csökkenés. Ellenben a kormány 3 százalékos recessziót prognosztizált májusban, nemrég azonban Varga Mihály pénzügyminiszter már 5 százalékos éves csökkenést is reálisnak tartott.
Hogy ezek az adatok mennyire lesznek uniós szinten kirívóak, az 11 órakor derül ki, amikor az Eurostat közzéteszi a tagállamokra vonatkozó statisztikáját. Az adatokról lapunk is beszámol majd. Ez azért is lesz nagy kérdés, mert a kormánytagok nyilatkozataiban már többször elhangzott, hogy valójában ezeket az adatokat nem feltétlenül önmagukban kell értékelni, hanem a többi ország, a régió más gazdasági teljesítményéhez mérten. A kormány nyilatkozatai alapján arra számítanak, hogy a koronavírus-járvány kevésbé viselte meg a magyar gazdaságot, mint más európai államét.
Szekeres Pál ma is lette az esküt. 
