Kisida Fumio a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten megköszönte Lengyelországnak, hogy az Ukrajnába irányuló katonai és humanitárius támogatás logisztikai központja lett.
Közölte: Japán ezért hivatalos fejlesztési támogatást nyújt Lengyelországnak annak gazdasági fejlettsége ellenére.
Bejelentette, hogy Tokió elmélyíti a visegrádi csoporttal folytatott együttműködését is a V4 plusz Japán formátumban, és a térségbeli országokkal a Három tenger kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek keretében is együtt fog működni.
Beszámolója szerint Morawieckivel megállapodtak a biztonsági együttműködés többirányú elmélyítéséről. Gazdasági téren a magas hőmérsékletű gázhűtéses reaktorokat, a tiszta szén- és hidrogéntechnológiákat jelölte meg lehetséges új együttműködési területként - írja az MTI.
Az ukrajnai háború mihamarabbi lezárása végett a japán kormányfő fontosnak nevezte "a hasonló gondolkodású országok" - köztük Lengyelország - egységének megőrzését, a Moszkvával szembeni szankciók és az Ukrajnának nyújtott támogatás folytatását. Ennek érdekében Japán az általa idén vezetett G7 csoport keretében is lépni fog - tette hozzá.
Mateusz Morawiecki úgy értékelte: "Szemünk láttára új geopolitikai rend születik", ebben a helyzetben szükséges a békéről, a stabilitásról, a szabadságról hasonlóan gondolkodó országok szoros együttműködése.
A lengyel miniszterelnök veszélyesnek nevezte a Kína-Moszkva-tengelyt. "Aggodalommal tölt el bennünket a kínai elnök moszkvai látogatása" - utalt Morawiecki Hszi Csin-ping előző napi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásaira. "Megpróbáljuk meggyőzni Kínát, hogy ne támogassa Oroszországot agresszív nemzetközi politikájában" - fűzte hozzá.
A japán miniszterelnököt szerdán Andrzej Duda lengyel elnök is fogadta, ezt követően Marcin Przydacz államtitkár, az elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke a TVP Info közszolgálati hírtelevíziónak a Lengyelországra, valamint a térségbeli biztonságra nézve "jó hatásúnak" nevezte az ukrajnai háborúról, valamint a lengyelországi japán beruházásokról is szóló megbeszélést.
Nem Németország volt legtöbb kérelmet befogadó EU-ország. 
