Ma történelmi kiegyezést jelent be két hatalom
Jun Szogjol japán látogatása 12 év óta az első dél-koreai elnök részéről. Az utazás célja a kapcsolatok javítása, amelyet a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti Japán általi megszállásával kapcsolatos történelmi viták hátráltatnak. Észak-Korea a látogatás kezdetekor interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, amely mindössze 250 kilométerre csapódott be egy japán szigettől. Káncz Csaba jegyzete.
Jun Szogjol konzervatív dél-koreai elnök ma fejezi be kétnapos hivatalos látogatását Japánban, amelynek célja, hogy a Koreai-félsziget japán gyarmatosításának idejére visszanyúló viszályokat félretegyék, és „jövőorientált kapcsolatokat” alakítson ki Tokióval. Jun útja 12 év óta az első ilyen látogatása Japánban dél-koreai vezetőnek.
A látogatás néhány nappal azután történik, hogy Jun kormánya engedményeket ajánlott Japánnak a dél-koreai bírósági döntések kapcsán, amelyek két japán céget köteleztek arra, hogy fizessenek jóvátételt 15 embernek, akik a második világháború alatt gyáraikban dolgoztak.
Joe Biden amerikai elnök Jun javaslatát „az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei közötti együttműködés és partnerség úttörő új fejezetének” nevezte. A dél-koreai ellenzék viszont hevesen ellenzi az ajánlatot, ahogy az ország népességének 60 százaléka is.
A múlt démonai nem nyugszanak
Szöul és Tokió már két évtizede folytat éles vitát a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán uralomról és atrocitásokról. A dél-koreai kedélyeket nem hűti le a japán kormány érvelése, hogy 1965-ben a diplomáciai kapcsolatok felvételekor Tokió 800 millió dollárt fizetett kompenzációként – arról pedig igazán nem tehet, hogy az akkori szöuli kormány ebből alig juttatott a sértetteknek, az átutalt pénzt inkább az ország ipari termelésének beindítására fordította.
A dél-koreai kormányt és a polgárokat viszont hosszú ideje irritálja számos japán politikus évenkénti látogatása a háborús bűnösök sírjait is rejtő tokiói Jaszukuni-szentélybe és felhánytorgatják a japán tankönyveket is, amelyek szerintük nem számolnak be valósághűen a múlt századi atrocitásokról.
A Japán-ellenesség hevessége magyarázza, miért is nem követel a modern Szöul bocsánatkérést Észak-Koreától (holott az északiak több délit öltek meg a Koreai Háborúban, mint a japánok a 35 éves megszállás alatt) és Pekingtől sem (holott Kína a felelős a megosztott félszigetért, mivel beavatkozott az összeomló északiak megsegítésére a Koreai Háború alatt).
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Fizessen bankkártyájával
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat
