A 80-as években végzett szakdolgozók több mint fele még aktív és dolgozik, de a 2010-ben végzetteknek csak a 34 százaléka marad a pályán – ismertette a Világgazdaság. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) tegnapi tájékoztatóján elhangzott, hogy Magyarországon tízezer lakosra vetítve Budapesten jut a legkevesebb egészségügyi szakdolgozó. Jelenleg 6264 fő dolgozik a fővárosban, de 8582-re lenne szükség, vagyis a szakdolgozói helyek 73 százaléka van csak betöltve. Leginkább ápolókra, szülésznőkre és mentőtisztekre lenne szükség a felmérés szerint. A KSH 2018-as adatai szerint hazánkban a 41,3 ezer betöltött orvosi állás mellett 1,7 ezer üresen ácsingózik, míg az egészségügyi szakdolgozók 3,7 ezerrel maradnak el az egészségügyi intézmények optimális létszámától, írta meg az Index.
Az ÁEEK jelen pillanatban 310 hiányzó kórházi pozíciót tüntet fel, de természetesen szinte minden intézmény a saját honlapján is hirdet, sőt, sok helyen külön „fülön” találhatók már a nyitott állások. A budapesti Szent Imre Kórházban például orvosi területen 7 szakorvosi állásra keresnek embert, ápolási területen 14 pozíció üres (például izotóp asszisztens, műtéti szakasszisztens, beteg előjegyző, szülészeti és nőgyógyászati orvosírnok, logopédus, stb.), műszaki területen 8 státusz keresi gazdáját.
Hiányzó szakemberek
A Békés Megyei Központi Kórházban - az ország negyedik legnagyobb egészségügyi intézményeként -, 3000 munkatárs biztosítja a működést, de még így is 23 szakorvost keresnek tagkórházaikba, többek között bel-, bőrgyógyászt-, endokrinológust és kardiológust. A Zala Megyei Kórházban 31 pozícióba várnak munkatársakat, a veszprémi Cholnoky Ferenc Kórházba 12 területen várnak szakorvost, rezidenst pedig 18 területre. A Magyar Honvéd Kórház honlapján jelen pillanatban 22 állásra keresnek dolgozót, például nefrológusra, endoszkópos szakasszisztensre, beteghordóra, belgyógyászra, szakápolóra, műtőssegédre, dietetikusra, neurológusra volna szükség. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház 13 főt tudna egyből foglalkoztatni, igaz, ebből 6 főt műszaki területre keres.
A Siófoki Kórház-Rendelőintézet 20 státuszba várja a pályázókat, például traumatológust, fül-orr-gégészt, szemészt, sebészt, radiológust, pszichiátert, nőgyógyászat, gyermekgyógyászt és még sorolhatnánk, az üres pozíciók szinte az egész egészségügy palettát lefedik. A Győri Petz Aladár Kórházban 9 helyre keresnek munkatársakat például aneszteziológiai szakasszisztenst, vagy pszichológust. A Keszthelyi Kórház honlapján van olyan hirdetés, amelyet 2019. szeptemberében tettek fel, de ezek szerint még mindig betöltetlenek. A fent lévő 45 pozícióból 33-ra egészségügyi munkavállalókat várnak. A Mohácsi Kórházban 19 főt tudnának azonnal alkalmazni, olyan szakorvosokat például, mint urológust, sürgősségi szakorvost, vagy aneszteziológust. Ezek az arányok más megyék kórházaira is igazak nagyjából, azaz az egészségügyből hiányzó szakemberek számai az ország egy szegmensében sem mutatnak szebben.
Jelentős béremelés kell
Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke a HÍR TV-n úgy nyilatkozott, ahhoz, hogy a szakápolók a rendszerben maradjanak, 50 százalékos azonnali béremelésre van szükség, és fokozatosan lehet eljutni a 100 százalékig. Az orvosoknál továbbra is a 300, 500 és 700 ezer forintos lépcsőnkénti emelést preferálják.
A munkaerőhiány megszüntetéséhez szükséges bérek rendezése idén januárban került elérhető közelségbe egy tizenkét hónapos sztárjktárgyalás-sorozat eredményeként. A sztrájktárgyalás februári etapja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága, az EMMI, valamint az ágazati reprezentatív szakszervezetek között lezajlott, amelyen részt vettek a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, és a Magyar Gyógyszerészi Kamara képviselői is. A tárgyalások a szakértői számításokat követően március 2-án folytatódnak.
Új utak és új lehetőségek kiaknázását teszi lehetővé a digitalizáció a HR-esek számára. Mihók Krisztinát, az Erste humánerőforrás-vezetőjét kérdeztük. 
