|
| (Fotó: ENSZ, UNHCR) |
A hatóságok 16 784 személynek, a kérelmezők 34 százalékának adtak menedékjogot. A legtöbb menekült Szíriából, Szerbiából, Albániából, Koszovóból és Irakból érkezett, Afganisztán a hatodik helyre szorult vissza.
Szigorították a szabályokat
Amint a hosszabb távú adatokból kiderül, a kilencvenes években volt olyan, amikor egyetlen évben (1994) 450 ezer ember kért menedékjogot, illetve három év alatt több mint egymillió. Ez a volt Jugoszlávia utódállamainak háborúi idején történt.
Amint a német hivatal korábban írta, ezután szigorították a menekültügyi szabályokat, és korlátozták a menekültkérelmek beadásának lehetőségét. Akik más, biztonságosnak számító országokból érkeztek, azokat kötelezték, hogy ezekben az országokban adják be a menekültkérelmüket. Ennek nyomán akkor erősen visszaesett a kérelmek száma.
Nálunk tízszereződés volt
A Törökországból érkezők száma is magas volt akkoriban, főleg kurd nemzetiségűek jöttek, akik bár nem mindig kaptak menekültstátuszt, vissza sem toloncolták őket.
Az egész EU-ból egyelőre a márciusi adatok látszanak megbízhatóknak, ezek szerint 60 170 fő folyamodott menekültstátuszért márciusban, míg egy évvel korábban csak 32 165.
Magyarországon májusban 9800, az év egészében 45 095 fő folyamodott menekültstátuszért, míg egy évvel korábban, 2014. januárjától májusáig csak 3800.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
