A várt gyors növekedés nem következett be 2011-ben, ahogy a foglalkoztatás növekedése és az árfolyam erősödése sem. Ennek következtében a magyar gazdaság megítélése kedvezőtlenné, az ország finanszírozása pedig drágábbá vált - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László.
Azt Csaba László is elmondta a műsorban, hogy az IMF-fel való tárgyalásoknak két fajta kimenetele lehet: vagy kötünk egy készenléti hitelszerződést, vagy nem. Utóbbi esetben még drágább lehet az állam finanszírozása, a 10 éves államkötvények hozamai már így is kétszámjegyűek, holott az elemzők erre korábban csak a "tripla bóvli", vagyis a Fitch lehetséges leminősítése után számítottak.
Az IMF álláspontja szerint a készenléti hitelszerződés "biztosítás jellegű", tehát olyan, amilyenre a kormánynak szüksége van - ezt a pénzt nem feltétlenül kell elköltenie a kormánynak, de hívhat le belőle részleteket, melyek a piaci ár alatti hitelnek felelnek meg. Cserébe viszont az IMF-nek lesznek kérései, biztosan szorosabbra kell húzni majd a nadrágszíjat.
Meg kell egyezni az IMF-fel, amely semmi másban nem hajlandó gondolkodni, mint egy készenléti hitelben. Ha ők adják, mi meg kérjük a pénzt, akkor az nem ugyanaz a tárgyalási alap - emelte ki a szakértő.
Ez egy gazdaságpolitikai ellenőrzéssel járó megegyezést igényel, a feladat pedig az, hogy olyan programot dolgozzunk ki, amiben a számok hitelesek, a tartalom pedig a belső szempontoknak és érdekeknek is megfelel - véli a közgazdász, aki szerint sok mindenben, például az adópolitikában megmarad a kormány mozgástere. Csaba László már korábban is beszélt róla, hogy véleménye szerint a gazdasági szuverenitásunkat nem veszítettük el.
Egyszerű a recept: vagy készenléti hitel, vagy felejtsük el egymást
Ellenőrzéssel járna, de nem szűkülne a kormány mozgástere egy IMF-megállapodás után Csaba László közgazdász szerint. Az IMF készenléti hitelkeretet ajánl, a kereteket szerencsés lenne közösen kidolgozni és ez jó üzenet lehet a külföldi befektetőknek.
A szervezet szerint az maga a megadás.
