Folytatja az állam a Balaton kiárusítását. Még a nyáron írtunk róla, hogy az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) eladja a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát, valamint szintén a koronavírus-járványra hivatkozva úgy döntött a társaság, hogy végleg eladja több balatoni ingatlanát. A balatonszemesi Hattyú kempingre már lehet licitálni, de most megjelent a balatonboglári Sellő kemping árverési hirdetménye is.
A két árverés érdekessége, hogy a bár a balatonboglári kemping nagyobb és jobb helyen is fekszik, mint a balatonszemesi társa (hiszen Balatonboglár város, míg Balatonszemes falu), de a kikiáltási áruk fillérre megegyezik: valamivel több mint egymilliárd forint.
Kempingezzen és élvezze a gyönyörű környezetet maga körül, válassza szállásának a Balaton vízpartján található Sellő Campinget! A szállás a balatonboglári vitorláskikötő mellett helyezkedik el egy különleges homokos parti félszigeten. A Sellő balatonboglári kemping kedvelt szállás családok és kisgyermekkel nyaralók számára. Családias légkörét a kemping önálló homokos strandja, játszótere biztosítja
-szól a kemping bemutatkozása.
Nem valami drága kempingről van amúgy szó, egy vízparti lakókocsis parcella mintegy négyezer forintba kerül egy éjszakára. Az eladás után azonban nem lesz kötelező megtartani a kemping funkciót, egy újabb luxus apartmanház felhúzásával vélhetően gyorsabban megtérülhet a befektetés. Licitálni október 27-től lehet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. aukciós oldalán.
Addigra már tudni lehet, hogy a balatonszemesi Hattyú kempingnek lett-e új tulajdonosa, hiszen október 21-ig lehet licitálni. A Bahart a 11 vitorláskikötőjének üzemeltetését pedig 2020. október 20-án lezáruló, egyfordulós, nyilvános pályázat keretében 15 éves, határozott idejű szerződés alapján kívánja használatba adni január 1-jei kezdettel.
Az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd 2019. augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel elérte, hogy többségbe kerüljön, és így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
