"A NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. 2014 óta tesszük ezt, és a teljes körű invázió óta növeljük a támogatást. Nincs arra vonatkozó terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba" - szögezte le Stoltenberg.
Hozzáfűzte egyúttal, hogy "ez Oroszország agressziós háborúja Ukrajna ellen, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot".
"A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez, nekünk pedig jogunk van támogatni őket e joguk érvényesítésében" - fejtette ki a főtitkár.
A NATO mint szövetség nem látja el halált okozó fegyverekkel Ukrajnát, hanem másfajta segítséget nyújt, például gyógyszereket, egyenruhákat és téli felszerelést. A szövetség tagországai viszont küldenek fegyvereket és lőszert is kétoldalú alapon vagy csoportosan.
A NATO-katonák küldésére vonatkozó bármely döntéshez az összes tagország egyhangú támogatására van szükség, ezzel szemben az egyes országok egyedi döntéseihez nincs szükség ilyen hozzájárulásra - fejtette ki Stoltenberg.
Emmanuel Macron francia elnök kedden jelentette ki:, hogy nem lehet kizárni csapatok küldését Ukrajnába.
"Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk" - fogalmazott Macron, ugyanakkor nem említette, mely országok fontolgatják csapatok küldését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján leszögezte: Kijev nem folytat tárgyalásokat partnereivel arról, hogy bevessék haderejüket Ukrajna területén.
Válasz Macronnak
Olaf Scholz német kancellár elmondta, hogy
"amit már a konfliktus elején lefektettünk, az továbbra is érvényes, vagyis Ukrajna területén nem lesznek olyan szárazföldi csapatok, nem lesznek olyan katonák, akiket európai vagy NATO-tagállamok küldtek oda".
Leszögezte, hogy ebben a kérdésben nagy az egyhangúság.
A német kancellár nyilatkozatával a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron hétfő esti kijelentésére reagált, mely szerint
"nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön".
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
