Feszült a helyzet
Svédország küszöbönálló belépése a NATO-szövetségébe feszült világpolitikai helyzetben történik. Oroszország Ukrajna elleni agressziójának immár harmadik évébe lépve a háború megnyeréséről való lemondással is számolnia kell a megtámadott országnak – legalábbis a nyugati vezető médiahírek alapján. Ha további területeket kell is feladnia, akkor is érzékeny veszteségeket tud okozni az agresszornak, ha Oroszország távolabbi területeit, az orosz hadi- és exportipari létesítményeket támad. Ilyen helyzetben a háború könnyen eszkalálódhat és a NATO-nak is felkészültnek kell lennie egy fegyveres konfliktusra. Ugyanakkor az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott fegyver- és egyéb támogatása alábbhagyni látszik. Európára nagyobb szerep hárul. Így lehet ez a NATO-ban is, és Svédország - Finnországot követve - az európai NATO-hoz csatlakozik.
Svédország és Finnország 2022 májusában kérte csatlakozását, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Korábban évtizedekig semlegesek voltak. Finnország – amelynek 1 340 kilométeres szárazföldi határa van Oroszországgal – 2023 áprilisában csatlakozott.
Meg tudja-e Európa védeni magát Amerika nélkül?
A fenti címen jelentetett meg cikket a brit The Economist február közepén, amelyben azt taglalja, hogy milyenek Európa védelmi képességei Oroszországgal szemben, abban az esetben, ha az Egyesült Államok már nem érezné olyan fontosnak itteni jelenlétét.
Oroszország egyre fokozódó harciassága, Ukrajna helyzetének romlása és Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba az elmúlt évtizedek legveszélyesebb fordulópontjához sodorta Európát. A kérdés nemcsak az, hogy Amerika elhagyja-e Ukrajnát, hanem az, hogy elhagyhatja-e Európát - írja a The Economist.
Ahhoz, hogy Európa betöltse az Amerika hiánya által hagyott űrt, sokkal többre lenne szükség, mint a védelmi kiadások növelésére. Újjá kellene élesztenie fegyveriparát, új nukleáris ernyőt kellene terveznie, és új parancsnoki struktúrával kellene előállnia, javasolja a brit magazin.
Az ehhez a tervhez való potenciális hozzájárulása Svédországnak sokkal nagyobb, mint katonai erejének hozzáadása az egyész szövetség seregéhez, amelynek túlnyomó többségét az Egyesült Államok adja. Lehet, hogy a svéd (és finn) tagsággal Európa arra is készül hogy saját védelmét Amerikától kevésbé függve is meg tudja teremteni?
Ha az amerikai segélyek teljesen elolvadnának, Ukrajna valószínűleg veszítene – mondta egy amerikai tisztviselő a The Economistnak.
Egy ukrán vereség lélektani csapást mérne a Nyugatra, miközben felbátorítaná Putyint, de ez nem jelenti azt, hogy ő ezt azonnal ki tudná használni. „A NATO nincs közvetlen veszélyben” – mondta Rob Bauer admirális, a NATO nemzetközi katonai bizottságának vezetője. A szövetségesek közt vita van abban, hogy Oroszországnak mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy visszaépítse haderejét a háború előtti színvonalra, és ez az időtáv részben a nyugati szankcióktól függ, de három-hét év az a tartomány, amelyről „sokan beszélnek”.
Ha ezt helytállónak tekintjük, akkor ennyi ideje van az európai NATO-országoknak a tevőleges cselekvésre.
A NATO már készültségben
Tavaly a NATO parancsnokai részletes terveket készítettek egy esetleges orosz támadás kivédésére az Északi-sarkvidéken és az Atlanti-óceán északi részén, Közép-Európában vagy a Földközi-tenger térségében - foglalta össze a BBC. A szövetség azt is bejelentette, hogy 40 000 főről több mint 300 000-re növeli az Európában magas készültségben lévő katonái számát. Emellett nyolc harccsoportot alakított ki, hogy ezzel megerősítse védelmét az Oroszországgal határos keleti szárnyán.
Idén, május végéig a NATO megrendezi a Steadfast Defendert, az egyik legnagyobb hadgyakorlatot, amelyen 90 000 fő vesz részt mind a 31 NATO-országból, valamint Svédországból.
A védelmi kiadások - ismerteti az Economist - amelyek 2014-ben, Oroszország első ukrajnai inváziója után kezdtek emelkedni, drámai növekedésnek indultak. A Krím orosz annektálásának évében mindössze három NATO-tag teljesítette a szövetség azon célját, hogy a GDP 2 százalékát védelmi költségekre fordítsa. Tavaly már 11 ország így tett, közülük tíz Európában. Idén a NATO 28 európai tagállamából legalább 18 eléri ezt a célt. Európa teljes védelmi kiadása eléri majd a 380 milliárd dollárt – nagyjából annyit, mint amennyi Oroszországé, ha azt az európai árakhoz igazítjuk.
A svéd hadsereg légiereje jelentős, és vannak tengeralattjárói
Svédország NATO-csatlakozásának közvetlen hatása, hogy katonái csatlakoznak a szövetséghez. A jelenlegi svéd hadsereg mérete, a hosszú ideig fenntartott semlegessége miatt, viszonylag kicsi. Ez a frissen csatlakozott Finnországhoz mérve is szembetűnő. Az aktív svéd haderő száma 2022-ben 19 250 fő volt a finné pedig 14 600 - az IISS számai lapaján. Ukrajnában most mindkét oldalon 600 ezernél több katona harcol, azaz hozzávetőlegesen harmincszor többen. Míg Finnországnak nincsenek tengeralattjárói, Svédország ötöt is birtokol, ami jelentőséggel bír. A svéd partiőrség 150 hajót számlál, a finn pedig 20-at.
Azonban Svédország légiereje a legnagyobb az északi országokban és az egyik legnagyobb Európában. Az ország saját Gripen vadászgépjei iránti elkötelezettsége korábban szembe helyezte az Egyesült Államokkal, amiről valószínűleg a következő években még sokat fognak vitatkozni, ahogy a szövetségesi együttműködés erősödik.
Sajnos a NATO oldala a világhálón nem kényeztet el bennünket összesített táblázatokkal a katonai képességeiről, ahol az információkat angol, francia, orosz és ukrán nyelven is olvashatjuk.
A svéd hadiipar szintén jelentős
A NATO-tagjaként Svédország erős védelmi iparával és csúcstechnológiai kompetenciájával is erősíti a szövetséget – állapítja meg a Wilson Center elemzőcég. Svédország védelmi ipara az egyik legnagyobb Európában, 2022-ben 3 milliárd dollárt termelt, a védelmi exportja pedig több mint 2 milliárd dollárt tett ki. Az ország legnagyobb védelmi vállalatai a piac legkifinomultabb felszereléseit állítják elő, mint például a Saab Jas 39 Gripen vadászgép és a BAE System AB Combat Vehicle 90 gyalogsági harcjármű. Körülbelül 28 000 embert foglalkoztat a svéd védelmi ipar, és ez a szám valószínűleg növekedni fog, mivel a kormány 2024-re szóló éves védelmi költségvetését jelentősen növelte, és így az csaknem kétszerese a 2020-asnak. Továbbá, a kereslet fokozódására is lehet számítani.
A NATO kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni védelmi képességének növelésében Svédország technológiai know-how-ja is fontos tényező. Ráadásul Svédország NATO-tagságával az 5G-berendezések három gyártója közül kettő – az Ericsson és a Nokia – közös védelmi szövetségben fog működni.
Földrajzi megfontolások – Murmanszk a NATO célkeresztjében
Finnország 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz, Svédország pedig hamarosan csatlakozik, ami új területeket és infrastruktúrát kapcsol be a szövetségbe - tárja fel a földrajzi dimenzióit a NATO csatlakozásuknak a Reuters. Ez magában foglalja a vasúthálózatot, amely megkönnyíti a szövetségesek számára, hogy erősítést és felszerelést küldjenek az Atlanti-óceán túloldaláról Finnország és Oroszország határára, néhány órányira az orosz Murmanszk melletti atomfegyver- és a katonai bázisoktól.
A NATO-val vívott katonai konfliktusban a murmanszki orosz flotta fő feladata a Barents-tenger ellenőrzésének biztosítása, és az Észak-Amerikából Európába Grönland, Izland és Anglia közötti vizeken erősítést szállító hajók leállítása lenne. „Az egész arról szól, hogy az északról fenyegető ilyen típusú képességeket meg tudjuk fékezni" - mondta Gordon B. Davis Jr. nyugalmazott amerikai vezérőrnagy a Reutersnek.
Amellett, hogy megnyitja területét, Helsinki megfelelő eszközöket is vásárol, különösen vadászgépeket, hogy „hozzájáruljon (az északkeleti védelemhez), és őszintén szólva, hogy egy konfliktus esetén Oroszországot is fenyegesse" – tette hozzá a nyugalmazott amerikai katona.
Svédország 2028-ra tengeralattjárók új generációját állítja majd hadrendbe a Balti-tengeren, ami Fredrik Linden, Svédország első tengeralattjáró-flottlájának parancsnoka szerint nagy változást hoz majd a sérülékeny tengerfenéki infrastruktúra védelmében és a tengeri közlekedés megőrzésében.
„Öt tengeralattjáróval lezárhatjuk a Balti-tengert" - mondta Linden a Reutersnek.
A NATO új tagjai hozzájárulnak ahhoz hogy szükség esetén blokkolják Oroszország Balti-tengeri és északi-tengeri kijáratát és fenyegessék a Murmanszk környéki atomfegyvereket is tároló katonai létesítményeket.
Nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva szigorított az amerikai elnök a beutazási szabályokon. 
