7p

A hétvégén Donald Trump utalt arra, hogy újbóli elnöksége esetén az Egyesült Államok nem védené meg egy esetleges orosz támadástól a „nem fizető” NATO-tagországokat. De komolyan kell-e venni a fenyegetését? Mely országok nem fizetnek eleget? Mi a helyzet Magyarországgal? És egyáltalán: van-e reális veszélye egy orosz attaknak?

Szokásához híven hangzatos kijelentést tett hétvégén Donald Trump, aki – hacsak az ellene folyó perekbe bele nem bukik – valószínűleg ismét harcba száll majd a Fehér Házért idén novemberben.

"Nem védelek meg titeket!"

A volt amerikai elnök szombaton a pennsylvaniai Harrisburgban tartott kampánybeszédében idézett fel egy történetet az elnöki éveiből. Eszerint egy NATO-ülésen egy nagy európai ország elnöke állítólag megkérdezte tőle: „ha nem fizetünk és megtámad minket Oroszország, megvéd-e minket?”

”Nem fizettek? Elmulasztjátok a kötelességeteket? Nem, akkor nem védelek meg titeket. Sőt, arra biztatnám őket (az oroszokat), hogy csináljanak csak, amit akarnak! Fizetnetek kell! Fizetnetek kell a számláitokat!” – mondta Trump saját bevallása szerint.

Harcjárművek a Rosztovi területen Oroszországban – ide aligha jönnek. Fotó: EPA/YURI KOCHETKOV
Harcjárművek a Rosztovi területen Oroszországban – ide aligha jönnek. Fotó: EPA/YURI KOCHETKOV

Ezzel a védelmi kiadásokkal kapcsolatos elvárásokra utalt. A NATO-tagországok ugyanis 2014-ben – Oroszország ebben az évben annektálta a Krímet – abban állapodtak meg, hogy véget vetnek a hidegháború utáni időszakot jellemző kiadáscsökkentésnek, és minimum a GPD 2 százalékára növelik a védelmi költéseket 2024-ig. A cél, hogy biztosítsák a szövetség katonai ütőképességét és elriasszák a potenciális támadásokat.    

Stoltenberg nyugtat

Azt nem tudni, hogy mennyire beszélt komolyan a republikánus vezér, párttársai mindenesetre próbálták elvenni az élét a sztorinak. „Trump egy olyan történetet mondott el, amely a múltban, az elnöksége alatt történt. Nem léptetett ki minket a NATO-ból, az amerikai csapatok pedig továbbra is ott állomásoznak szerte Európában” – mondta a CNN-nek Marco Rubio floridai republikánus szenátor, hozzátéve, hogy Trump máshogy beszél, mint egy hagyományos politikus.

New Jersey korábbi republikánus kormányzója, Chris Christie szerint az elnöknek igenis joga van fizetésre felszólítani a tagországokat, az viszont nagyon nem helyénvaló, ha egy elnök vagy elnökjelölt arra bátorítja Oroszországot, hogy tegyen csak, amit akar.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig kommentjében azzal nyugtatta a tagországokat, hogy a szervezet "minden támadásra egyesült és erőteljes választ” adna, az olyan utalások, miszerint a tagországok nem védik meg egymást, pedig aláássák a szövetség biztonságát.

A főtitkár az észak-atlanti szövetség alapító szerződésének 5. cikkére utalt, miszerint, ha bármely tagállamot katonai támadás ér, akkor a szövetség kollektív védelmet nyújt neki. Igaz, ezt eddig még csak egyszer „tesztelték” a gyakorlatban, az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.

Bár Trump fenyegetését nem kell szó szerint érteni, a 2 százalékos elvárás nagyon is valós, a szövetség pedig rendszeresen figyelmezteti erre a tagországokat. De mennyien teljesítik valóban ezt az elvárást?

Akik teljesítik a normát...

A Washington Post friss összesítése szerint tavaly a 31 tagállam közül 11 ország abszolválta a két százalékos célt, amely – mint az amerikai lap fogalmaz – irányelv, nem pedig  kötelezettség.

GDP-arányosan a legtöbbet Lengyelország költ védelemre, amely tavaly a bruttó hazai termékének 3,9 százalékát szánta erre a célra.

Bár csak ezután következik a szövetség motorja, az Egyesült Államok 3,49 százalékkal (860 milliárd dollár), az amerikai védelmi költségvetés még így is több mint kétszer akkora, mint az összes többi NATO-tagállamé együttvéve. A dobogóra Görögország fért még fel, 3,01 százalékkal.

Szintén bőven teljesítik az elvárást a balti államok, tehát Észtország (2,73 százalék), Litvánia (2,54 százalék) és Lettország (2,27 százalék).

Ugyanez elmondható Finnországról (2,45 százalék), Romániáról (2,44 százalék) és Magyarországról (2,43 százalék) is – hazánk a 8. helyen áll a védelemre legtöbbet költő tagországok listáján.

Hajszállal, de hozza a kitűzött célt Nagy-Britannia (2,07 százalék) és Szlovákia (2,01 százalék) is.    

Tehát azon országok túlnyomó többsége, amelyek határosak Oroszországgal vagy az ukrajnai háború közelében fekszenek, azaz potenciálisan tarthatnak egy orosz támadástól, teljesítik az elvárást – Trump utalása a nem teljesítésre tehát hamis.

... és akik nem

19 tagország viszont nem felelt meg az elvárásoknak tavaly, köztük olyan nagy tagállamok, mint Franciaország (1,9 százalék), Németország (1,57 százalék), Olaszország (1,46 százalék), Kanada (1,38 százalék), Törökország (1,31 százalék) és Spanyolország (1,26 százalék) is. (A 31. tagországnak, Izlandnak nincs hadserege, így nincs benne a statisztikában.)

Jellemzően tehát az Oroszországtól távol eső államok maradnak el a céltól, annak ellenére, hogy sokuk gazdaságilag erős.

És vannak olyan államok is (például Luxemburg), amelyek parányi hadseregük és hadiiparuk miatt nem tudják hozni az elvárást.

A növekvő költési trend mindenesetre egyértelmű, hiszen 2014-ben még csak három, de még 2022-ben is csak 7 tagállamnak volt meg a 2 százalékos cél. Tavaly már 11 ilyen ország volt, idén pedig már 18 ország viszi át a lécet Stoltenberg szerdai közlése szerint.

A védelmi költések azután lőttek ki számos országban, hogy 2022. február 24-én Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen. Lengyelország például 2,4-ről növelte 3,9 százalékra a kiadásait, és Franciaország, Szlovákia és Magyarország is ezután lépett rá igazán a gázra.

Van-e orosz veszély?

Mindez ugyanakkor elsősorban az elrettentést szolgálja. Annak a valószínűsége ugyanis, hogy az Ukrajnában állóháborút vívó orosz hadsereg megtámad egy NATO-tagországot, és ezáltal a világ legerősebb katonai szövetségével is közvetlenül háborúzni kezd, elenyészőnek tűnik.

És persze oka se nagyon lenne a támadásra. „Miért tennénk ilyet? Egyszerűen semmilyen érdekünk nem fűződik hozzá” – mondta Vlagyimir Putyin múlt héten a Fox News egykori műsorvezetőjének, Tucker Carlsonnak azzal kapcsolatban, hogy megtámadná-e Oroszország Lengyelországot vagy éppen a balti államokat.

„Ez teljesen kizárt. (…) Szembemegy a józan ésszel, hogy bármilyen globális háborúba keveredjünk. És egy globális háború a pusztulás szélére vinné az egész emberiséget" – tette hozzá.

És mi történik Ukrajnában?

De akkor miért támadta meg Oroszország Ukrajnát? Putyinnak hivatalosan három célja van: a „nácitlanítás”, a demilitarizálás és Ukrajna semlegessége (azaz a NATO-tagság megakadályozása) – mondta Rácz András Oroszország-szakértő a lapunknak adott nagyinterjúban.

Szerinte valójában területszerző háborúról van szó: Moszkva a Kreml mellett négy megyét is annektált, és azok teljes területét meg akarja szerezni.

Az oroszok „leszalámizzák Ukrajnát”, és ha most kompromisszumot kötnek velük, akkor néhány év múlva tovább folytatják mindezt – jelentette ki ezzel összhangban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője lapcsoportunk Klasszis Klubjában.

Stier Gábor külpolitikai újságíró, aki tavaly ősszel rövid interjút készített Putyinnal a moszkvai Valdaj Kubban, ezzel szemben rendezvényünkön azt mondta:

Oroszország célja valójában Ukrajna meggyengítése,  hogy ne jelenthessen veszélyt rá.

Szerinte a NATO-nak „semmi keresnivalója sincs az orosz határoknál”, az ukrajnai háborút pedig „minél előbb le kéne zárni, akár területvesztés árán is."

Klasszis Klubunk legutóbbi témája az ukrajnai háború volt: Bendarzsevszkij Anton, Káncz Csaba, Kis-Benedek József és Stier Gábor elemezte a helyzetet. A beszélgetés összefoglalóját itt tekinthetik meg:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szegény görögök! Hatnapos lesz nekik a munkahét
Privátbankár.hu | 2024. június 23. 15:44
De nem az egész gazdaságban.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat a borzalom a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2024. június 22. 11:08
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő a nemzetközi trendek alapján 5-8 forintos áremelkedést valószínűsít a jövő hétre.
Makro / Külgazdaság Több mint 60 éves csúcsra hágott a közadósság egy nagy európai országban
Privátbankár.hu | 2024. június 21. 13:46
A pénteken ismertetett legfrissebb közfinanszírozási adatok szerint jelentős növekedéssel száz százalék közvetlen közelébe emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósságráta a májussal zárult egy évben. Legutóbb több mint hat évtizede mértek ennél magasabb közadósságot Nagy-Britanniában.
Makro / Külgazdaság Egyre elkeserítőbb számokat látunk a kútoszlopokon
Privátbankár.hu | 2024. június 21. 11:04
Szombattól ismét nő az üzemanyagok ára.
Makro / Külgazdaság Az IMF megtippelte, mikor lesz 2 százalék az eurózóna inflációja
Privátbankár.hu | 2024. június 21. 09:54
A Nemzetközi Valutaalap szerint a jövő év második felében térhet vissza az eurózóna inflációja az Európai Központi Bank 2 százalékos célértékéhez.
Makro / Külgazdaság Utolsó figyelmeztetés – már a fél világ vízhiánnyal küzd
Káncz Csaba | 2024. június 21. 09:31
A világnak több vízre lesz szüksége a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez, miközben az egyre szűkösebbé válik. A világ lakosságának fele már most is súlyos vízhiánnyal küzd az év legalább egy részében. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Magyar BYD-k árasztják el Európát?
Privátbankár.hu | 2024. június 21. 08:46
Amerikába nem adhatók el, az uniós védővám viszont csak a közösségen kívül gyártott autókra vonatkozik.
Makro / Külgazdaság Ugye Ön is érzi, milyen sokkal nőtt a fizetése?
Privátbankár.hu | 2024. június 21. 08:30
A KSH ismertette az áprilisi kereseti adatokat.
Makro / Külgazdaság Vegyünk dél-afrikai részvényeket? Szárnyal a rand és a tőzsde
Bózsó Péter | 2024. június 20. 18:59
Cyril Ramaphosa elnököt ismét beiktatták, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) a piacbarát Demokratikus Szövetséggel (DA) készül koalíciós kormányt alakítani.
Makro / Külgazdaság Példátlan döntést hoztak a franciák az olimpiára tekintettel
Elek Lenke | 2024. június 20. 15:07
  A párizsiak között is nagy meglepetést keltett, hogy a vizes versenyek egy részét a Szajnán rendezik meg, hiszen már száz éve nem javasolják a fürdést a folyóban, annak kevésbé kielégítő vízminősége miatt. Az olimpia azonban jelentős javulást hozott e téren, sőt, idővel nemcsak a sportolók, de a helyi lakosok és a turisták is megmártózhatnak majd Párizs legendás-romantikus folyójában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG