Szokásához híven hangzatos kijelentést tett hétvégén Donald Trump, aki – hacsak az ellene folyó perekbe bele nem bukik – valószínűleg ismét harcba száll majd a Fehér Házért idén novemberben.
"Nem védelek meg titeket!"
A volt amerikai elnök szombaton a pennsylvaniai Harrisburgban tartott kampánybeszédében idézett fel egy történetet az elnöki éveiből. Eszerint egy NATO-ülésen egy nagy európai ország elnöke állítólag megkérdezte tőle: „ha nem fizetünk és megtámad minket Oroszország, megvéd-e minket?”
”Nem fizettek? Elmulasztjátok a kötelességeteket? Nem, akkor nem védelek meg titeket. Sőt, arra biztatnám őket (az oroszokat), hogy csináljanak csak, amit akarnak! Fizetnetek kell! Fizetnetek kell a számláitokat!” – mondta Trump saját bevallása szerint.
Ezzel a védelmi kiadásokkal kapcsolatos elvárásokra utalt. A NATO-tagországok ugyanis 2014-ben – Oroszország ebben az évben annektálta a Krímet – abban állapodtak meg, hogy véget vetnek a hidegháború utáni időszakot jellemző kiadáscsökkentésnek, és minimum a GPD 2 százalékára növelik a védelmi költéseket 2024-ig. A cél, hogy biztosítsák a szövetség katonai ütőképességét és elriasszák a potenciális támadásokat.
Stoltenberg nyugtat
Azt nem tudni, hogy mennyire beszélt komolyan a republikánus vezér, párttársai mindenesetre próbálták elvenni az élét a sztorinak. „Trump egy olyan történetet mondott el, amely a múltban, az elnöksége alatt történt. Nem léptetett ki minket a NATO-ból, az amerikai csapatok pedig továbbra is ott állomásoznak szerte Európában” – mondta a CNN-nek Marco Rubio floridai republikánus szenátor, hozzátéve, hogy Trump máshogy beszél, mint egy hagyományos politikus.
New Jersey korábbi republikánus kormányzója, Chris Christie szerint az elnöknek igenis joga van fizetésre felszólítani a tagországokat, az viszont nagyon nem helyénvaló, ha egy elnök vagy elnökjelölt arra bátorítja Oroszországot, hogy tegyen csak, amit akar.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig kommentjében azzal nyugtatta a tagországokat, hogy a szervezet "minden támadásra egyesült és erőteljes választ” adna, az olyan utalások, miszerint a tagországok nem védik meg egymást, pedig aláássák a szövetség biztonságát.
A főtitkár az észak-atlanti szövetség alapító szerződésének 5. cikkére utalt, miszerint, ha bármely tagállamot katonai támadás ér, akkor a szövetség kollektív védelmet nyújt neki. Igaz, ezt eddig még csak egyszer „tesztelték” a gyakorlatban, az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.
Bár Trump fenyegetését nem kell szó szerint érteni, a 2 százalékos elvárás nagyon is valós, a szövetség pedig rendszeresen figyelmezteti erre a tagországokat. De mennyien teljesítik valóban ezt az elvárást?
Akik teljesítik a normát...
A Washington Post friss összesítése szerint tavaly a 31 tagállam közül 11 ország abszolválta a két százalékos célt, amely – mint az amerikai lap fogalmaz – irányelv, nem pedig kötelezettség.
GDP-arányosan a legtöbbet Lengyelország költ védelemre, amely tavaly a bruttó hazai termékének 3,9 százalékát szánta erre a célra.
Bár csak ezután következik a szövetség motorja, az Egyesült Államok 3,49 százalékkal (860 milliárd dollár), az amerikai védelmi költségvetés még így is több mint kétszer akkora, mint az összes többi NATO-tagállamé együttvéve. A dobogóra Görögország fért még fel, 3,01 százalékkal.
Szintén bőven teljesítik az elvárást a balti államok, tehát Észtország (2,73 százalék), Litvánia (2,54 százalék) és Lettország (2,27 százalék).
Ugyanez elmondható Finnországról (2,45 százalék), Romániáról (2,44 százalék) és Magyarországról (2,43 százalék) is – hazánk a 8. helyen áll a védelemre legtöbbet költő tagországok listáján.
Hajszállal, de hozza a kitűzött célt Nagy-Britannia (2,07 százalék) és Szlovákia (2,01 százalék) is.
Tehát azon országok túlnyomó többsége, amelyek határosak Oroszországgal vagy az ukrajnai háború közelében fekszenek, azaz potenciálisan tarthatnak egy orosz támadástól, teljesítik az elvárást – Trump utalása a nem teljesítésre tehát hamis.
... és akik nem
19 tagország viszont nem felelt meg az elvárásoknak tavaly, köztük olyan nagy tagállamok, mint Franciaország (1,9 százalék), Németország (1,57 százalék), Olaszország (1,46 százalék), Kanada (1,38 százalék), Törökország (1,31 százalék) és Spanyolország (1,26 százalék) is. (A 31. tagországnak, Izlandnak nincs hadserege, így nincs benne a statisztikában.)
Jellemzően tehát az Oroszországtól távol eső államok maradnak el a céltól, annak ellenére, hogy sokuk gazdaságilag erős.
És vannak olyan államok is (például Luxemburg), amelyek parányi hadseregük és hadiiparuk miatt nem tudják hozni az elvárást.
A növekvő költési trend mindenesetre egyértelmű, hiszen 2014-ben még csak három, de még 2022-ben is csak 7 tagállamnak volt meg a 2 százalékos cél. Tavaly már 11 ilyen ország volt, idén pedig már 18 ország viszi át a lécet Stoltenberg szerdai közlése szerint.
A védelmi költések azután lőttek ki számos országban, hogy 2022. február 24-én Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen. Lengyelország például 2,4-ről növelte 3,9 százalékra a kiadásait, és Franciaország, Szlovákia és Magyarország is ezután lépett rá igazán a gázra.
Van-e orosz veszély?
Mindez ugyanakkor elsősorban az elrettentést szolgálja. Annak a valószínűsége ugyanis, hogy az Ukrajnában állóháborút vívó orosz hadsereg megtámad egy NATO-tagországot, és ezáltal a világ legerősebb katonai szövetségével is közvetlenül háborúzni kezd, elenyészőnek tűnik.
És persze oka se nagyon lenne a támadásra. „Miért tennénk ilyet? Egyszerűen semmilyen érdekünk nem fűződik hozzá” – mondta Vlagyimir Putyin múlt héten a Fox News egykori műsorvezetőjének, Tucker Carlsonnak azzal kapcsolatban, hogy megtámadná-e Oroszország Lengyelországot vagy éppen a balti államokat.
„Ez teljesen kizárt. (…) Szembemegy a józan ésszel, hogy bármilyen globális háborúba keveredjünk. És egy globális háború a pusztulás szélére vinné az egész emberiséget" – tette hozzá.
És mi történik Ukrajnában?
De akkor miért támadta meg Oroszország Ukrajnát? Putyinnak hivatalosan három célja van: a „nácitlanítás”, a demilitarizálás és Ukrajna semlegessége (azaz a NATO-tagság megakadályozása) – mondta Rácz András Oroszország-szakértő a lapunknak adott nagyinterjúban.
Szerinte valójában területszerző háborúról van szó: Moszkva a Kreml mellett négy megyét is annektált, és azok teljes területét meg akarja szerezni.
Az oroszok „leszalámizzák Ukrajnát”, és ha most kompromisszumot kötnek velük, akkor néhány év múlva tovább folytatják mindezt – jelentette ki ezzel összhangban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője lapcsoportunk Klasszis Klubjában.
Stier Gábor külpolitikai újságíró, aki tavaly ősszel rövid interjút készített Putyinnal a moszkvai Valdaj Kubban, ezzel szemben rendezvényünkön azt mondta:
Oroszország célja valójában Ukrajna meggyengítése, hogy ne jelenthessen veszélyt rá.
Szerinte a NATO-nak „semmi keresnivalója sincs az orosz határoknál”, az ukrajnai háborút pedig „minél előbb le kéne zárni, akár területvesztés árán is."
Klasszis Klubunk legutóbbi témája az ukrajnai háború volt: Bendarzsevszkij Anton, Káncz Csaba, Kis-Benedek József és Stier Gábor elemezte a helyzetet. A beszélgetés összefoglalóját itt tekinthetik meg:
Akna lehet az adófizetés és az idő előtti betétfeltörés. 
