Jelenleg az emberhiány a legnagyobb probléma a fronton harcoló ukrán csapatok számára – ez derül ki abból a mintegy tucatnyi interjúból, amiket a Washington Post készített a közelmúltban katonákkal és parancsnokokkal. Ez már csak azért is komoly probléma az ukránoknak, mert az utóbbi hónapokban Oroszország átvette a kezdeményezést a csatatéren, és egyre nagyobb erőkkel támad – ez látszik például Avgyijivkánál is. (Az orosz tengeri flotta viszont komoly verést kapott.)
"Nincsenek jó kilátások"
Egy ukrán zászlóaljparancsnok például arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai egységében kevesebb mint 40 gyalogos van – ők azok, akik a frontvonali árkokban próbálják visszaverni az orosz rohamokat –, miközben egy zászlóaljban több mint 200 gyalogosnak kellene lennie ideális esetben. Hasonló tapasztalatokat közölt egy másik gyalogos egység parancsnoka is.
Olekszandr, aki szintén egy zászlóaljt vezet, szintén azt mondta, hogy az osztaga körülbelül 35 százalékos telítettségű, és egy másik parancsnok is arról beszélt, hogy általában ez jellemző a támadó feladatokat végrehajtó egységekre.
Olekszandr szerint a zászlóalja mindössze öt új katonát kapott az elmúlt öt hónapban (nem számítva azokat, akik sebesülés után tértek vissza).
Az újonnan érkezők általában nincsenek megfelelően kiképezve, ezért dilemma elé állítják a parancsnokaikat, hogy küldjék-e őket egyből a csatatérre.
Friss erőre nagy szükség lenne, ugyanakkor a képzettség és tapasztalat hiánya miatt valószínűleg hamar megsebesülnek vagy meghalnak harc közben.
Az ukrán csapatok veszteségeiről nincsenek hivatalos adatok, mivel az hadititoknak számít. Egy tavaly nyári hivatalos amerikai becslés csaknem 70 ezerre tette az elesett katonáik számát, és azóta már eltelt fél év.
„Az alapvető baj az emberhiány. Mi lesz ebből? Nem tudom. Nincsenek jó kilátások. Abszolút nincsenek. Egy csomóan meg fognak halni, teljes bukás lesz. A legvalószínűbb, hogy a front össze fog omlani – körülbelül ugyanúgy, ahogy az ellenségé összeomlott 2022-ben a harkivi régióban” – mondta Olekszandr.
2022 szeptemberében az ukránok egy hét alatt visszafoglalták az északkeleti régió nagy részét, kihasználva egy gyenge pontot a fronton, ahol az oroszok létszámhiánnyal küzdöttek.
"A front recseg-ropog"
Az emberhiány tehát dominóhatással járhat: a mentálisan és fizikálisan is kimerült katonák nem tudják megvédeni állásaikat, így a létszám és muníció szempontjából is fölényben lévő orosz csapatok még inkább előretörhetnek.
„Le kellene őket cserélni, de nincs kivel. Egyre többet ülnek az árkokban, a moráljuk hanyatlik, betegek lesznek, fagyási sérüléseket szenvednek. Fogynak. A front recseg-ropog. És miért nem cseréljük le őket? Mert nincsenek embereink. Senki nem jön már a hadseregbe”, mondja Olekszandr.
Dmitro, egy másik zászlóalj helyettes parancsnoka arról számolt be a lapnak, hogy a gyalogosok 5-10 napot vannak egyhuzamban a fronton, és utána csak két nap pihenőt kapnak. Ráadásul többségük már 40 év feletti, fizikálisan sincs a topon.
„Morálisan és fizikálisan is kimerültek. Nagyon kemény az egész, az időjárás, az állandó ágyúzás. Nagyon megterheli az emberi pszichét.”
A rotáció hiánya nemcsak a fronton harcoló gyalogságot, hanem az egész ukrán hadsereget sújtja. Bár a katonák továbbra is motiváltak, hogy szembeszálljanak az „orosz hódítókkal,” több pihenésre és több társra lenne szükségük.
Alig van utánpótlás
Az amerikai lap szerint az ukrán vezetés nem volt képes megértetni a helyi közvéleménnyel, hogy több katonára lenne szükség. Ehelyett Zelenszkij elnök és a hadsereg akkori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij nyilvánosan is ellentmondott egymásnak, ami egy belső harc látszatát keltette. (És ez nem csak látszat volt: Zelenszkij azóta már menesztette is Zaluzsnijt és a hadsereg számos más vezetőjét.)
Az egyik fő vitapont a mobilizáció mértéke volt köztük. Értesülések szerint Zaluzsnij azt mondta Zelenszkijnek, hogy 500 ezer új katonára van szükség, az elnök azonban ellenkezett: részletesebb indoklást kért, és aggályát fejezte ki amiatt, hogy miből fogják kifizetni őket. A nyugati pénzügyi támogatásból ugyanis nem lehet katonák bérét fedezni, az ukrán büdzsé pedig már jelenlegi állapotában is ki van feszítve.
Problémát okozott az is, hogy tavaly augusztusban az ukrán elnök korrupcióra hivatkozva menesztette a regionális toborzó irodák vezetőit. Mivel nem mindegyiküket sikerült pótolni, a sorozás megrekedt – a fronton lévő parancsnokok is megerősítették, hogy ősz óta kevés új katonát kaptak.
„Háború van, a gyalogos védelmi egységeink meghalnak. Szoktam beszélni a barátaimmal, más gyalogos osztagok vezetőivel, majdnem mindenhol ez a helyzet”, mondta Mikita, egy gyalogos osztag helyettes parancsnoka.
Mindezt még súlyosbítja a fegyver- és lőszerhiány. Az Ukrajnának szánt tüzérségi lövedékek szállítása lelassult az európai gyártókapacitások szűkössége miatt, Washingtonban pedig továbbra is csúszik az újabb támogatási csomag jóváhagyása.
Ezzel párhuzamosan a The Guardian elemzése is arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna lassú vereséget szenvedhet, ha Európa nem tudja pótolni az amerikai fegyverszállítások elapadása okozta hiányt.
Zavar a vezetésben
Mindeközben – ahogy arra már utaltunk – Zelenszkij lecserélte a hadsereg felső vezetését, többek között menesztette a katonák és a társadalom körében népszerű Zaluzsnijt. Elemzők egy része nagy stratégiai hibának tartja a főparancsnok felmentését mondván, hogy azt csak politikai, nem pedig szakmai okok vezérelték – az elnök másra hárította át a kudarcok felelősségét.
Zelenszkij "új kezdetet" ígér, ugyanakkor kérdés, hogyan hat majd a vezércsere annak a hadseregnek a moráljára és állapotára, amely komoly problémákkal küzd, és fizikailag-mentálisan ki van merülve.
Klasszis Klubunk legutóbbi témája az ukrajnai háború volt: Bendarzsevszkij Anton, Káncz Csaba, Kis-Benedek József és Stier Gábor elemezte a helyzetet. A beszélgetés összefoglalóját itt tekinthetik meg:
Csak éppen nem Oroszország ellen. 
