Elég volt Brüsszelből! – déli szomszédunk kitárja kapuit Pekingnek és Moszkvának

Várhelyi Olivér EU biztos december 19-én Rómában találkozott Ana Brnabić szerb miniszterelnökkel a Közép-Európai Kezdeményezés (CEI) találkozóján.  A szerb vezető kijelentette a megbeszélések után, hogy „az új Bizottság új energiát hozott magával, ami okot ad az optimizmusra”.  Nos, ezek szép szavak, de Belgrád már valójában megunta Brüsszel évek óta tartó cicázását és kinyitotta a kapukat Peking és Moszkva előtt – azon két ország előtt, amelyiknek egyike sem ismeri el Koszovó önállóságát.  Szerbia 2014-ben kezdte meg csatlakozási tárgyalásait Brüsszellel, de a fejezetek megnyitása csigalassúsággal halad.

Ez a politikai passzivitás nemcsak az európai történelmi- és geopolitikai összefüggések meg nem értése miatt jelent szegénységi bizonyítványt Brüsszel számára. Hanem egyszerűen már csak a gazdasági érdekeltségek is megkívánnák a nagyobb politikai odafigyelést: Horvátországot leszámítva a Nyugat-Balkán országai kereskedelmük 74 százalékát bonyolítják az EU-val, míg csupán 6 százalékát Kínával, 5 százalékát Oroszországgal és 4 százalékát Törökországgal.

Már kínai rendőrök is jönnek

Peking az utóbbi években lecsapott Szerbiára, csatlakoztatta az országot az Új Selyemút (BRI) gigaprojekthez és több milliárd dollár hitelt nyújtott infrastruktúra építésére.  Ezen kívül 3 éve megvette a Železara Smederevo acélművet, megmentve 5 ezer munkahelyet.  De ezeken túl Belgrád és Peking egyre szorosabban működik együtt a biztonsági területen.  Szeptemberben a kínai AVIC kilenc fegyveres drónt adott el Szerbiának, amely az eddigi legnagyobb kínai fegyvereladás Európa felé.

Mialatt amerikai nyomásra az EU több tagállamában még mindig heves vita folyik a Huawei beengedéséről az 5G hálózatba, addig Szerbia ezen már régen túllépett.  Nemcsak, hogy megbízta a kínai gyártót az országos hálózat kiépítésével, hanem boldogan szerelt fel Belgrád 800 pontján 1000 Huawei arc-felismerő kamerát a kínai „Biztonságos Város” projekt mintájára.

Mi több, kínai rendőrök kezdtek el cirkálni egyes szerb városokban – hivatalosan a kínai turisták védelmére.  Valójában azonban inkább azokban a városokban érzékelhető a jelenlétük, ahol nagyobb kínai beruházások vannak.  November 28-án a kínai- és a szerb rendőrség és a különleges egységek első közös gyakorlatukat tartották meg – éppen abban a Smederevóban, ahol a fent említett kínai acélmű termel.

Szélesedő belbiztonsági együttműködés Moszkvával is

Moszkva eközben azért növeli befolyását Szerbiában, hogy megakadályozza a térség euroatlanti integrációját.  Az október végi „Szláv Pajzs-2019” fedőnevű közös hadgyakorlaton Szerbia területén Moszkva Pantsir és S-400 légvédelmi rendszereket vetett be – első alkalommal Oroszország határain kívül. Belgrád a hadgyakorlat után megvásárolta a Pantsir rendszert.

Moszkva ezzel párhuzamosan kiterjeszti befolyását a szerb belbiztonsági erőkön az terrorizmus-ellenes együttműködés címszava alatt.  Nikolaj Pertusev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára és Nebojsa Stefanovic két egyezményt is aláírtak Moszkvában egy hónapja a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni közös harc jegyében.  Hasonló együttműködési megállapodást kötött a két Igazságügyi Minisztérium a kiberbiztonság, a drog-kereskedelem és a gyorsított bűnügyi lejárások területén.

A koszovói kártya

S noha augusztus végén az EU külügyminiszterei óvták Belgrádot attól  a lépéstől, a szerb miniszterelnök október végén Moszkvában szabadkereskedelmi szerződést kötött Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Kazahsztánnal, Örményországgal és Kirgizisztánnal, azaz az Eurázsiai Gazdasági Unió országaival (EEU).   Belgrád ennek kapcsán is teljesen hidegen hagyta az Európai Bizottság figyelmeztetése, miszerint: „Szerbiától elvárjuk, hogy fokozatosan sorakozzon fel az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikája mellé”.

Putyin szintén támogatja Szerbia azon kampányát, amellyel Koszovót egy törvénytelen entitásnak bélyegezzék a nemzetközi fórumokon.  Orosz hivatalnokok szeptemberben Koszovót egy „kvázi-állami alakulat”-nak nevezték.   2012-ben Moszkva humanitárius és katasztrófa-elhárítási központnak álcázott katonai- és hírszerzési támaszpontot létesített a dél-szerbiai Nišben - ahol egyébként a szerb szárazföldi erők parancsnoksága is van -, nem messze Koszovó határától.  Az október 19-én Belgrádba látogató orosz miniszterelnök ki is jelentette, hogy „Moszkva bármilyen segítséget hajlandó megadni Szerbia területi szuverenitásának és integritásának védelmében”.