Bár Lázár János már 2018-ban megmondta, hogy Bécsben nő a bűnözés, a kosz és a piszok – meg hát főleg a migráns, az osztrák főváros azóta is sorra végez a különböző, a legjobb életkörülményeket kínáló városokról születő összehasonlításokat. Ezekben számos szempontot vesznek figyelembe a lakhatási költségektől a munkalehetőségeken, az egészségügy, a tömegközlekedés minőségén át egészen mondjuk a bölcsödék-óvodák elérhetőségéig és minőségéig.
A történelmi múltat is figyelembe véve azt Magyarországról nézve talán még el is tudja fogadni az ember – hacsak nem kormánypárti politikusról van szó – hogy Bécs előzi Budapestet egy ilyen listán, de azt gondolhatnánk, hogy ha valamiben, hát a levegő minőségében nem állhat túlságosan elől Bécs az összehasonlításokban.
Fotó: aspern-seestadt.at/Daniel Hawelka
Mégiscsak egy közel kétmilliós, a külvárosokkal együtt inkább három millió lakost közelítő városról van szó, amelynek belső kerületei tele vannak műemlék épületekkel, ezzel igencsak korlátozva a parkosítás lehetőségeit. Ehhez képest egészen megdöbbentő, hogy a Numbeo legújabb, 2024-es adatokra alapuló, az európai városokat környezetszennyezés szempontjából összehasonlító listáján Bécs a dobogós, harmadik helyet tudta megcsípni, pedig az indexben a legmagasabb súlyozást éppen a légszennyezettség kapja.
Versenyben Skandináviával
Ha ráadásként megnézzük azt is, mely európai nagyvárosok végeztek Bécs előtt a listán, még meggyőzőbb ez az eredmény. Az első két helyen ugyanis Helsinki, illetve Reykjavik végzett, előbbi nagyjából 675 ezer lakossal, utóbbi kevesebb, mint 150 ezer lakossal. A két északi főváros ráadásul jóval kevésbé sűrűn is lakott (Bécsben négyzetkilométerenként bő 4,5 ezer, Helsinkiben 3, Reykjavikban pedig kevesebb mint 500 ember él).
Egyébként is látványos, hogy a lista első tíz helyéből hét helyet skandináv országok vittek el, Bécsen kívül csak Hága, és Luxembourg tudott odaférni a legjobbak közé, mondanunk sem kell, hogy egyik sem említhető egy lapon Béccsel méret, vagy éppen gazdasági teljesítmény tekintetében. (Az alábbi táblázaton az első tíz helyezett, illetve a közép-európai fővárosok láthatók.)
Ha a régiós fővárosokat nézzük, Bécs után elsőként Ljubljana tűnik fel a listán, a 11. helyen, aztán Zágráb és Prága követik egymást a 24. és a 25. helyen, majd Pozsony következik a 32. helyen. Budapest a 46. helyre fért oda, megelőzve azért a 57., valamint a 68. helyen található Varsót és Belgrádot, illetve a lista hátulról 6. helyén, a 73-adikon szerénykedő Bukarestet.
Tudatos fejlesztés
És hogyan érte el Bécs ezt a lenyűgöző eredményt? Nem valamilyen csodafegyverrel, hanem hosszú évek kitartó, átgondolt munkájával. Benne van az autóforgalom jelentős visszaszorítása: a bécsi Körúton, azaz a Ringen belül szinte teljesen megszűntették az autóval történő behajtás lehetőségét. (Emlékezzünk, mekkora vihart kavart Budapesten a Karácsony Gergely-féle városvezetés azon döntése, hogy a Lánchidat nem nyitja meg újra az autók előtt.) Ezzel párhuzamosan a kerékpáros infrastruktúrát, illetve a tömegközlekedést is jelentősen fejlesztették, alternatívát kínálva az autót elhagyóknak.
A város rendkívül büszke a parkjaira, és ahol lehet, újabbak is létesülnek, a meglévők beépítése pedig fel sem merül. De sok kicsi sokra megy alapon nagy hatást érhetett el az is, hogy az utcák átépítésekor, felújításakor is az új zöldfelületek létesítése élvez prioritást például a parkolóhelyek megtartása vagy létesítése előtt, ahogy új bécsi ingatlanfejlesztések is nehezen képzelhetők mára el a homlokzatokon, tetőkön helyet kapó növények nélkül.
Mindez bizony számít: 2012-ben, a fentebb idézett összehasonlítás legkorábbi adatsorában Bécs még csak a 6. helyen szerepelt, 28,2-es környezetszennyezési indexszel, míg a mostani harmadik helyet 17,5-ös értékkel szerezte meg. Budapest egyébként a 2012-es 90,2-ről javított 54,1-re, de közben a többi város fejlődése miatt a 27-ről a 46. helyre csúszott vissza a listán.
Mivel egyre több bizonyíték van a légszennyezés egészen rémisztő rövid, illetve hosszabb távú káros hatásairól, budapestiként is különösen irigyelhetjük a bécsieket ezért a fejlődésért, különösen annak fényében, ami mondjuk a Városligettel történt, vagy ami a Rákosrendezőn a dolgok mostani állása szerint történni fog, ahol a Városliget kiterjesztése helyett hatalmas beton-üveg-acél épületdzsungel épülhet.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
