Elkeserítőek az első háború óta elkészült uniós felmérések

Minden eddiginél magasabb az Európai Unió támogatottsága, Oroszországot pedig sokkal kevesebben látják szimpatikusnak, mint három évvel ezelőtt – ez derül ki az Eurobarometer szerdán közzétett jelentéséből. A 27 uniós tagországból közel 27 ezer megkérdezett bevonásával készítette el a felmérést az Európai Parlament megbízásából a Kantar intézet a 15 év feletti lakosság körében.

A kutatás szerint szinte az unió polgárainak többsége úgy érzi, élete már nem marad ugyanolyan, mint volt az orosz-ukrán háború kitörése előtt.

Magyarországon a megkérdezettek szerint még csak most fogják megérezni igazán a mindennapi életükben a háború gazdasági következményeit. 

Az április 19. és május 16. között végzett felmérés az első Eurobarometer-kutatás, amit az orosz–ukrán háború kitörése óta készítettek. 

Összességében a kutatás eredményei azt mutatják, hogy Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának kezdete óta a polgárok egyetértenek az EU döntéseivel és támogatják a lépéseiket, a válság pedig megerősítette az unió támogatottságát az emberek körében” – írják a kutatás összefoglalójában.  

Tízből hat válaszadó ugyanis elégedett a háborúra adott uniós válaszlépésekkel, és tízből nyolcan egyetértenek a Putyin-rendszer elleni gazdasági szankciókkal.

Hozzáteszik viszont, hogy a háború következményei miatt a lakosság úgy érzi, komoly gazdasági válság fenyegeti Európát. A koronavírus-járvány miatt pedig már a konfliktus februári kitörése előtt is érezni lehetett az emberek életszínvonalában az infláció és az áremelkedések hatását.

Nagyon sokan egyébként már most is úgy érzik, hogy csökkent az életszínvonaluk: 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy érzi a pénztárcáján a háború hatását.

Magyarországon is az uniós átlaghoz nagyon hasonló véleménnyel vannak az emberek az EU-n kívüli országokról: itthon a megkérdezettek több mint háromnegyede látja negatív szereplőnek az oroszokat, míg 17 százalék pozitívnak. Érdemi különbség Kína és Törökország megítélésében van: az uniós átlaghoz képest jóval magasabb arányban, 40 százalék körül emlegették a két ázsiai országot pozitívan a magyarok.