Az Ipsos új nemzetközi kutatása szerint a magyarok szerint hatástalanok a gazdasági szankciók Oroszország ellen, az EU-országok közül csak Magyarország lakossága nem támogat újabb lépéseket.
Bebizonyosodott, hogy a magyarok szeretnének minden szinten kimaradni a háborúból, nem avatkoznának bele más országok konfliktusába, katonai támogatást sem küldenének Ukrajnának, és nem tartanak attól, hogy az orosz manőver más országokat is veszélyeztetne.
Az Ipsos új felmérése szerint 27 ország átlagában a felnőttek 70 százaléka számolt be arról, hogy követi a híreket Oroszország ukrajnai inváziójáról, és 61 százalékuk szerint a konfliktus jelentős kockázatot jelent az országukra nézve. A megkérdezett országok mindegyikében a többség támogatja az ukrán menekültek befogadását, és ellenzi a konfliktusba való katonai beavatkozást. A gazdasági szankciókkal és az ukrán hadseregnek nyújtott fegyverekkel kapcsolatos vélemények azonban országonként nagyon eltérőek.
A felmérést 19 000 75 év alatti felnőtt körében végezték március 25. és április 3. között az Ipsos Global Advisor online felmérési platformján. Ennek alapján Magyarországra vonatkoztatva az derült ki, hogy a magyar lakosság mondja legnagyobb arányban (90 százalékban), hogy az országnak ki kell maradnia a katonai konfliktusból. Emellett leginkább Nagy-Britanniában támogatják a további szankciókat Oroszország ellen és Hollandiában vélik úgy legtöbben, hogy az országnak fegyvereket kell biztosítania Ukrajnának.
A 27 országban a többség, átlagosan a lakosság 82 százaléka szerint az ukrajnai háború nagy vagy elég nagy kockázatot jelent a világ egészére nézve; 61 százalékuk szerint pedig az ő országukra nézve. Japánban (87 százalék), Lengyelországban (77 százalék), Dél-Koreában (77 százalék) és Svédországban (75 százalék) a legelterjedtebb az a vélekedés, hogy saját országa jelentős kockázattal néz szembe.
Ami a katonai támogatást illeti:
Szaúd-Arábiában, Magyarországon, Malajziában és Indiában az a vélemény uralkodik, hogy
"Ukrajna problémái nem tartoznak ránk, és nem szabad beavatkoznunk".
A megkérdezettek fele osztja ezt a nézetet Mexikóban, Izraelben és Argentínában is. Ezzel szemben Magyarország kivételével mind a nyolc másik megkérdezett európai uniós tagországban, valamint Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban és Dél-Koreában a válaszadók 65-80 százaléka ezzel ellentétes véleményt vall.
Míg Lengyelországban, Svédországban, Nagy-Britanniában és Indiában ötből több mint négy ember egyetért azzal, hogy országának támogatnia kellene a szuverén országokat, ha megtámadják őket, addig Mexikóban, Magyarországon és Brazíliában csak körülbelül a megkérdezettek fele osztja ezt a véleményt.
Nagy-Britanniában, Japánban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Lengyelországban négyből több mint három ember úgy véli, hogy az ukrajnai tétlenség arra ösztönzi Oroszországot, hogy más országokat támadjon meg, míg Magyarországon és Izraelben a megkérdezettek fele osztja ezt a véleményt.
A kutatás részletei itt találhatók.
Sokan meghaltak egy menekülteket szállító teherautót ért balesetben Afganisztán keleti részén. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
