India a gyarmati traumái miatt hagyományosan nem bonyolódik biztonságpolitikai szövetségekbe. Ez nem azt jelenti, hogy kerüli őket (lásd tagsága a QUAD-ban), hanem azt, hogy nem hagyja magát szigorúan lekötni szerződések által, inkább partneri szövetségeket és ügyekre épülő koalíciókat részesít előnyben. India stratégiai partnere az Egyesült Államok, de nincsen vele olyan szintű biztonságpolitikai szövetségben, mint például Japán, vagy Ausztrália.
Stratégiai önállóság
Új-Delhi különösen óvatos, amikor Moszkva véres intervenciókba bonyolódik külföldön. India mélyen hallgatott, amikor a szovjet tankok letiporták az 1956-os magyar forradalmat, amikor vérbe fojtották az 1968-as Prágai Tavaszt, amikor bevonultak 1979-ben Afganisztánba és amikor annektálták 2014-ben a Krím-félszigetet. Új-Delhi újonnan hallgat az ukrajnai invázió kapcsán is.
Washington eközben döbbenettel figyelte, ahogyan a hó elején az orosz külügyminiszter Új-Delhibe látogatott. India bizony nem tartja be a nyugati embargót és szívesen vesz a leszállított áru orosz energiahordozókból és műtrágyából. Mi több, a VEB.RF nevű orosz állami fejlesztési bank és az indiai jegybank közvetlen elszámolási csatornát létesített a SWIFT alternatívájaként, így az orosz áruk ellentételezése rúpiában történhet.
India a Kelet-Mediterráneumban
India az EU-ban és a NATO-ban Görögországgal tartja a legaktívabb politikai kapcsolatot. Tavaly nyáron Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter Athénba látogatott, ahol egyrészt kollégájával, másrészt a görög miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat, egy „kétoldalú stratégiai szövetség” előkészületeként. A világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottáját üzemeltető Görögország vezetőivel az indiai külügyminiszter megvitatta az Indo-csendes-óceáni, valamint a Kelet-Mediterrán térség geopolitikai és a geo-gazdasági dimenzióit. Az indiai külügyminiszter és a görög miniszterelnök egyetértett abban, hogy a nemzetközi jognak és az ENSZ alapelveinek uralkodnia kell ezekben a térségekben.
Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter a közelmúltban, 2022. március 23–24-én látogatott el Új-Delhibe, hogy előmozdítsa a kétoldalú kapcsolatok stratégiai partnerséggé történő bővítéséről szóló vitát. Narendra Modi indiai miniszterelnök többször találkozott Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnökkel, és a két vezető megállapodott a kétoldalú kapcsolatok további elmélyítésében.
Egyre mélyülő indiai-görög katonai együttműködés
Katonai szinten India és Görögország 1998-ban írt alá egy egyetértési megállapodást (MoU) a védelmi együttműködésről, amelyet a két katonaság közös programjai és az indiai hadihajók időszakos látogatásai követtek a krétai Souda-öbölnél, amely a legfontosabb haditengerészeti bázis a Földközi-tengeren.
A Dél-Ázsiában stratégiai helyen elhelyezkedő India uralja az Indiai-félsziget szárazföldi területét és egyben az Indiai-óceán hatalmas kiterjedését. India stratégiai érdekei nyugatra az Indiai-óceán régiójától a Földközi-tenger keleti részéig terjednek, ahol Görögország, egy hagyományosan tenger-orientált állam található. India gazdasági biztonsága az Európát Indiával összekötő tengeri útvonalak ellenőrzésével is összefügg. India 1,4 milliárd fős demográfiai és stratégiai súlyával egyre növekvő katonai képességeit nagyobb földrajzi területekre vetítheti ki.
Görögország NATO-tagként létfontosságú hidat kíván kialakítani Európa, a Földközi-tenger keleti része és az Öböl államai között, amelynek legkeletibb magja India. Görögország független tengeri hatalommá nőtte ki magát a Földközi-tengeren, megerősítve katonai erejét és diplomáciai hálózatát szövetségeseivel, különösen az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, valamint Izraellel és a szekuláris arab államokkal.
Athén további megállapodásai
A görög kormány 2020 novemberében kötött átfogó katonai megállapodást az Egyesült Arab Emirátusokkal (UAE). A megállapodás – csakúgy, mint a 2021 szeptemberében megkötött paktum Párizzsal – egy paragrafust tartalmaz, miszerint közösen szállnak szembe azokkal, akik „biztonsági veszélyt jelentenek országaink szuverenitására és szuverén jogaira.” Ez természetesen alig leplezett utalás a neo-oszmán álmokat kergető török rezsimre.
Macron elnök tavaly ősszel Micotakisz görög miniszterelnököt fogadta az Elysée-palotában, hogy katonai megállapodással mélyítse el kétoldalú kapcsolatait európai partnerével. A megkötött szerződés értelmében Athén ötmilliárd euró értékben vásárol hadihajókat és vadászrepülőket Franciaországtól, emellett pedig a felek kölcsönös katonai segítségnyújtásról is megállapodtak – számolt be a Politico hírportál. A görög kormányfő az üzlet bejelentésekor úgy fogalmazott: ez az alku megnyitja az ajtót a holnap Európája felé, amely erős és autonóm, és képes megvédeni saját érdekeit.
A megállapodás hat hadihajót – három fregattot és három korvettet – is tartalmaz, amelyeket 2025-től szállíthatnak le Athénnak, de ezek mellett további hajók megvásárlására is van lehetőség. Egyes hadihajókat Görögországban fognak megépíteni és Párizs átadja a „know-how-t” a görög ENAE és Neorion hajógyáraknak.
Athén továbbá rábólintott, hogy hat új Rafale típusú vadászgépet is vásárol Párizstól. Arra azonban egyik politikus sem tért ki, hogy mit takar a szerződésben foglalt „kölcsönös segítségnyújtás”.
Franciaország tavaly csatlakozott ahhoz a török-ellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengelyhez (Eastern Mediterranean Alliance), amely kilenc éve folyamatosan egyezteti álláspontját az egyre forróbb térségben. Ankarát célozva Athén és Tel-Aviv nemrég épített föl egy közös radar-központot Kréta szigetén.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
