A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányában több minisztérium bevonásával másfél év alatt kidolgozott startégiában kiemelték, hogy "a mai Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a békére és a biztonságra az euroatlanti térségben".
Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock külügyminiszter, a Zöldek politikusa a dokumentumot bemutató berlini tájékoztatón elmondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a stratégia "menet közben készült", és egy sor elemét máris alkalmazni kell.
Olaf Scholz kancellár aláhúzta, hogy nem csupán a fegyveres erővel biztosítható fizikai biztonság kérdéseit vizsgálták, hanem az "integrált biztonság" fogalmából indultak ki. Ez azt jelenti, hogy az államnak az energiaellátástól a járványkezelésig egy sor területen gondoskodnia kell az állampolgárok biztonságáról és az Európa biztonságának megőrzéséhez nyújtott német hozzájárulásról. "Biztonság nélkül ugyanis nincs szabadság, stabilitás és jólét" - mondta a SPD-s politikus.
A kancellár és a külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta, hogy Németország biztonságát csak az EU és a NATO keretében lehet megőrizni.
A "Franciaországhoz fűződő mély barátság és azt Egyesült Államokkal kialakított szoros partnerség" az ország biztonságának legfőbb feltételei közé tartozik - mondta Olaf Scholz. Németország biztonságáról csak az "európai és transzatlanti beágyazottság" révén lehet gondoskodni - tette hozzá Annalena Baerbock.
Christian Lindner pénzügyminiszter kiemelte, hogy a "360 fokos megközelítést" alkalmazták, a biztonság minden vetületét, így a pénzügyi vonatkozásokat is figyelembe vették. Az FDP politikusa aláhúzta: "politikai cél", hogy Németország már 2024-ben a nemzeti össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeget fordítson védelemre, teljesítve a NATO-tagokkal szembeni elvárást.
A 76 oldalas dokumentumban kiemelt helyen foglalkoznak Kínával, megállapítva, hogy az ázsiai ország egyszerre "partner, versenytárs és rendszerszintű rivális". A rendszerszintű rivalizálás és a gazdasági versengés elemei az utóbbi években kidomborodtak, de Kína így is nélkülözhetetlen partner a "legsürgetőbb globális kihívások" kezelésében - írták.
Ezzel kapcsolatban Olaf Scholz kifejtette, hogy nem osztja azt az utóbbi időszakban elterjedt nézetet, miszerint a Nyugat és Kína viszonyának következő szakaszában az úgynevezett lekapcsolódásra (decoupling) kell törekedni, hanem a koalíciós partnerekkel és a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport többi országával együtt azt vallja, hogy a kockázatok csökkentésére (de-risking) kell összpontosítani.
A dokumentumban kiemelték, hogy a stratégia kidolgozása az első lépés egy folyamatban, amelyben az állam, a társadalom és a gazdaság szereplői együtt dolgoznak az ország biztonságáért. A "stratégiai kultúrát" is erősítő együttműködés eredményeit évente áttekintik.
A dokumentum szerint három fő dimenziót kell vizsgálni. Az első a védelem, amely a hadsereg (Bundeswehr), a rendfenntartó szervek és a polgárok fizikai biztonságát szolgáló egyéb hatóságok munkáját jelenti. A második az ellenállóképesség, ez a politikai-társadalmi rendszert, a szabadságon alapuló demokratikus berendezkedést fenyegető külső veszélyek, befolyásolási kísérletek elhárítására vonatkozik. A nemzet biztonságának harmadik fő dimenziója a fenntarthatóság, amely az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenéséből fakadó veszélyekkel, köztük az élelmezési válságokkal és a világméretű járványokkal szembeni védekezés ügyeivel kapcsolatos.
A tárgyalások folytatódjanak a szövetségi kormánnyal. 
