Navracsics Tibor elmondta, hogy miért nincs háború az EU-ban

Navracsics Tibor rámutatott:

az európai nemzetek kifejlesztettek egy olyan rendszert, amelyben az egymással szemben szükségszerűen megfogalmazódó és ütköző nemzeti érdekek és konfliktusaik nem torkollnak háborúba, hanem a felek leülnek tárgyalóasztalhoz és összeegyeztetik érdekeiket.

A miniszter azért is hangoztatta bővítéspártiságát, mert "az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az Európai Unión belül, az Európai Unió tagállamai között nincs háború".

Ahol az EU már ott van, ki tud alakítani egy olyan konfliktuskezelési mechanizmust, amellyel megelőzhető a háború - jelentette ki.

Arról is beszélt: az uniós bővítés nehézsége nem lehet olyan ok, ami miatt a Nyugat-Balkánt és a posztszovjet térséget otthagyják "teljes geopolitikai instabilitásban".

Kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háborúhoz hasonló helyzettel nem szembesült még az európai integráció.

Úgy fogalmazott: az EU nem tud háborús helyzetben "cselekvő aktorrá" válni, ezért is furcsállja az Európai Bizottság erős elköteleződését, mert az unió korábban hasonló helyzetben mindig csak békeközvetítésre szorítkozott, akár a délszláv háború, akár a 2014-es orosz-ukrán konfliktus idején.

Hangsúlyozta: a békéhez először fegyverszünet kell, ezért tartja logikusnak a magyar kormány álláspontját.

Navracsics Tibor azt mondta: igazságos, méltányos béke nem tud egy csapásra előállni. Ahhoz először fegyverszünetre van szükség, hogy a gyilkolást és a rombolást megállítsák, és le tudjanak higgadni a hadviselő felek.

Minden béke fegyverszünettel kezdődik - emelte ki.

A miniszter szerint az Európai Bizottságnak békeközvetítőként kellene fellépnie, és akkor jöhet létre viszonylag tartós béke, ha egy békerendszer van mögötte, és az EU küldetését ebben látná.

Az EU és a tagállamok döntéshozatalai közötti különbségről szólva Navracsics Tibor előadásában elmondta: Magyarországon a politika koncentráltan Budapesten zajlik, könnyen azonosítható pártokkal, politikusokkal, az unió ezzel szemben összetett, sokcsatornás intézményrendszer, és ügyről ügyre változik, hogy melyik szereplőnek mekkora a befolyása.

Szólt a közelgő uniós választásokról is, amelyen a jelenlegi felmérések szerint a nemzetek Európája koncepciót valló politikai erők erősebbek lesznek, mint eddig bármikor.

Azonban még hátra van egy év a választásokig - fűzte hozzá.

Arról is beszélt: sikeres ciklust vár 2024 második félévére, amikor Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Ezt az időszakot folyamatos intézményi megújulás jellemzi majd, hiszen az elnökség egy európai parlamenti alakulóüléssel kezdődik, és a félév során jön létre az új Európai Bizottság és az Európai Tanács is.

Az uniós forrásokról Navracsics Tibor azt mondta: tárgyalnak, kompromisszumokat kötnek, végrehajtják ezeket, és próbálják afelé "terelni" az Európai Bizottságot, hogy elfogyjanak a kifogásai.

A beszélgetés végén a miniszter a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programra is kitért. Kiemelte: csak a januári megnyitóünnepségre csaknem 26 ezer turista érkezett, és az első negyedév programjait már több mint 260 ezren látogatták. A szabadtéri fesztiválok sorozata pedig még csak most kezdődik - tette hozzá.

(MTI)