Emelik a ponthatárokat, de a minőség pénzbe kerül

Az államtitkár a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta, ha "minden szinten minőségi felsőoktatást akarunk, akkor azt meg kell fizetni".

Klinghammer István

Hozzátette: a magyar felsőoktatás minőségi irányba történő elmozdítása azt jelenti, hogy ugyanolyan költségekkel dolgoznak, mint a nagy európai egyetemek. A szoftvereket, a vegyszereket, a könyvtári anyagokat is ugyanazon a piacon kell megrendelni, a különbséget csak a bérezés jelent - tette hozzá.
Elmondta: idén eddig csaknem 72 ezer diákot vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, a pótfelvételiken - az elmúlt évek tapasztalatai alapján - néhány ezerrel nőhet a leendő hallgatók száma. Augusztus 29-én lesz "a vonalhúzás", ám 240 ponttal kevesebbel most sem lehet bejutni a felsőoktatásba.

Azt mondta, hogy jelenleg akár közepes eredményekkel is be lehet jutni az egyetemekre, főiskolákra. A rektori konferencia is javasolta a ponthatárok emelését, így ez már jövőre megtörténik. Évente 20 ponttal emelik majd a jelenleg 240 pontos minimum ponthatárt, persze egyes intézmények már idén is megszabhatnak ennél magasabb határokat. Az évi 20 pontos emelésről amúgy már januárban döntöttek, ezt nem a miniszterelnök nyilatkozata miatt lépik meg jövőre.

Sok vagy kevés az a 170 milliárd?

Idén az eredetileg tervezett 10 ezerről 55 ezerre emelkedett az államilag finanszírozott hallgatói létszám, ám az államtitkár szerint nem várható, hogy a jövőben nagyon szélesedni fog a jelentkezők tábora. Sok függ a költségvetéstől, de az fontosabb, hogy hányan fognak érettségizni és hányan kívánnak továbbtanulni - tette hozzá Klinghammer István.

A minőségi oktatásra az államtitkár szerint 170-180 milliárdot költhet az állam jövőre. Sok vagy kevés ez? 2010 óta nem áll rendelkezésre pontos kimutatás arról, hogy az állam mennyit is költ a felsőoktatásra (nehéz lehet így a költségeket racionalizálni), a Corvinus Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja friss kutatása szerint 2012-ben mintegy 170 milliárd jutott erre a célra, de a tavalyi év a megszorítások éve volt, egy évvel korábban az ágazat 20 milliárddal többet kapott. Idén még kevesebb ment erre a célra, 158 milliárd forint. Az államtitkár által említett összeg ugyanakkor mindenképpen több, mint az eredetileg tervezett 125 milliárdos keret, de nem éri el a 2011-es szintet, vagyis jövőre a GDP arányában kevesebbet költünk majd az általában stratégiai fontosságúként definiált felsőoktatásra, mint 3 évvel korábban.