Az idén jelentősen megtörhet a tavaly 22 százalékkal növekvő építőipar dinamikája - hangzott el egy mai sajtótájékoztatón. Még a legoptimistábbnak prognózist adó Kopint-Tárki és az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége egyaránt 12 százalékos növekedésre számít, míg a GKI 9 százalékosra. Ám Magyarország még így is bőven a 2 százalékos EU-s átlagot meghaladó ütemet érhet el 2019-ben. A jövő évre azonban ez már nem lehet igaz, a 2020-ban várható 2 százalék körüli növekedés már belesimul az uniós trendbe.
A 2008-as pénzügyi válság előtt 40 ezer lakás talált gazdára, most 24 ezer környékén járunk – érzékeltette Miheller Gábor, a BMI Magyarország ügyvezető igazgatója. S a GKI előrejelzése szerint ebben a következő években sem várható javulás, a gazdaságkutató évente 20-22 ezer új lakás átadásával számol, de még hosszabb távon is csak 25 ezerrel.
A technológiai kapacitások nem korlátozottak, az építőipar növekedésének legfőbb oka a munkaerőhiány. A tetőfedők száma például a felére csökkent, csupán az ácsoké bővült – jelentette ki Szalai Levente, az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szakma öregszik, az átlagéletkor ötven év feletti, s az utánpótlást nehezíti, hogy az építményszigetelő-szakmát gyakorlatilag nem oktatják, így legfeljebb OKJ-s képzés keretében lehet elsajátítani a szaktudást.
Ezen a helyzeten a szakemberek szerint oktatással, képzéssel, a szakmát népszerűsítő programokkal és gyártástechnológiai innovációval lehet javítani. Emellett mindenképpen szükség lenne arra, hogy a kormány hosszútávú lakáspolitikai és -fejlesztési koncepciót alkosson meg. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hazai építőipar profitáljon abból, hogy a hazai makrogazdasági környezet továbbra is kedvező, folytatódni látszik a tartós béremelkedés, a finanszírozás pedig a fogyasztóbarát lakáshitelek révén megoldottnak tekinthető.
Észtország szerdán megkezdte öt bunker kivitelezésének előkészítését az Oroszországgal közös határszakaszon. 
