|
| (EPA/KEVIN LIM/THE STRAITS TIMES) |
Donald Trump és Kim Dzsongun találkozója valóban történelmi volt: hivatalban lévő amerikai elnök még sosem vett részt hivatalos találkozón észak-koreai diktátorral. Ennek fő oka az, hogy miközben egy ilyen tárgyalás eredményessége erősen kétséges, közben azonban legitimálhatja a diktátor hatalmát - márpedig Trump kvázi egyenlő félként kezelte Kim Dzsongunt.
A találkozó értékelése a nemzetközi szakértők körében meglehetősen vegyes. Bár jó eséllyel valóban új szakasz kezdődött a két Korea történelmében, aminek a végén akár tényleg be is következhet a Koreai-félsziget atomfegyver-mentessé tétele, egyelőre erre semmi kézzel fogható, konkrét dolog nem utal, kénytelenek vagyunk a résztvevő felek utólagos közléseire hagyatkozni azzal kapcsolatban, mire is jutottak a történelmi tárgyaláson.
Bár aláírtak valamiféle megállapodást a felek, ezt inkább egyfajta nyilatkozatnak tekinthetjük - a négypontos dokumentum szerint a két ország megújítja kapcsolatát, békére törekszik; Phenjan a nukleáris leszerelésre törkeszik, és a koreai háborúban eltűntek eltűntek (élők és holtak) hazajuttatása mellett is elkötelezi magát. Nagyjából ennyi van a dokumentumban, minden mást csak Trump és az észak-koreaiak elbeszéléséből tudunk, leirat nem készült a tárgyalásokról.
Kim Dzsongun állítólag megígérte: leszerelik az atomfegyvereket
Trump megígérte Kim Dzsongunnak, hogy felfüggesztik a közös amerikai - dél-koreai hadgyakorlatokat, ez szakértők szerint fontos engedmény. Kérdés, hogy mit kapnak ezért cserébe az amerikaiak - Trump szerint a koreai kolléga megígérte az atomfegyverzet megsemmisítésének azonnali megkezdését, de nem volt idő arra, hogy ezt a keddi dokumentumba is beleírják. Ahhoz képest, hogy ennek a vállalásnak mekkora súlya van (főleg azokhoz képest, amiket volt idő beleírni a dokumentumokba), ez elég fura kifogásnak tűnik.
Trump állítólag megígérte: feloldják a szankciókat
Phenjan viszont egyáltalán nem említ ilyen ígéretet az eseményt követő kommunikéjében. Írtak viszont arról, hogy Trump (nem részletezett) "biztonsági garanciákat" ígért Észak-Koreának, valamint az országot sújtó szankciók feloldását is. Ez a másik oldalról legalább akkora súlyú bemondás, mint Trump oldaláról a nukleáris leszerelésre vonatkozó állítólagos ígéret - ha tényleg egyeztettek ilyesmiről a felek, annak szerepelnie kellene a dokumentumban. Az Észak-Koreai Központi Hírügynökség jelentését egyelőre nem kommentálta az amerikai vezetés, mindenesetre Trump a találkozó után beszélt arról, hogy érvényben maradnak a szankciók.
A legfontosabb dolgokról semmi bizonyíték sincs - emiatt kételkedik mindenki
Trump sajtótájékoztatóján egyébként a jelenlévő újságírók a tárgyalás leiratát kérték, ám az elnök jelezte: ilyesmi nincsen, nem rögzítették a beszélgetést. A nukleáris leszerelésről azt mondta: Kim "valószínűleg meg akarja ezt tenni, legalább annyira vagy még jobban is, mint én, és én tudom, mikor akar valaki megállapodást kötni és mikor nem" - idézte a The Wall Street Journal Trump szavait. Továbbá idézte Trumptól azt is: "Lehet, hogy tévedek. Lehet, hogy hat hónap múlva itt állok majd önök előtt és azt mondom, hahó, tévedtem".
A szakértők szerint tehát valóban történelmi volt a találkozó, diplomáciai fordulat mindenképp történt, ami akár alapja is lehet egy valódi változásnak Észak-Koreával kapcsolatban. Mivel azonban nincs leirat a tárgyalásokról, ahogy mindkét fél által aláírt, részletes megállapodás sem, egyelőre erős a szkepticizmus az eredményeket illetően - ráadásul mindkét tárgyalófél erős a nagyotmondásban.
A háborús bűnök, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtások elkövetőinek felelősségre vonásáért küzd. 
