Erdogan emberei bakot lőttek: hogyan bukott le a török titkosszolgálat?

Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédet mond egy kampányrendezvényen Isztambulban 2017. március 26-án. (MTI/AP/A török elnöki hivatal sajtóhivatala)

Törökország a napokban elismerte, hogy titkosszolgálata (MIT) megfigyeli a Németországban élő volt honfitársakat – amely beismerés egyébként a Privátbankár olvasói számára zéró újdonsággal bír. Mint a Süddeutsche Zeitung beszámolt róla, az ankarai hírszerzés (MIT) 48 éves vezetője, Hakan Fidan a német hírszerzés (BND) élén álló Bruno Kahlnak mintegy 300 Németországban élő török állampolgár adatait adta át februárban a müncheni biztonságpolitikai fórumon, akikről azt állította, hogy Gülen hívei. Az átadott személyes adatok magukban foglaltak neveket, címeket, telefonszámokat és fényképeket is.

Útban a selyemzsinór

A török hírszerzés – nehezen érthető módon – azt remélte, hogy számíthat e kérdésben a németek támogatására. Nos, ez súlyos melléfogás volt a török kémfőnök részéről és ezért a selyemzsinór már akár útban is lehet Fidan részére Erdogan elnöktől. Kahl ugyanis továbbította a neveket a berlini kormánynak, valamint az alkotmányvédelmi hatóságnak. A lista 200 olyan egyesület, iskola, intézmény nevét is tartalmazta, amelyeket Ankara szintén „gülenistának” minősített.

Káncz Csaba

Az egyesült államokbeli Pennsylvaniában élő hitszónokot, Fethullah Gülent vádolja az Erdogan-rezsim azzal, hogy ő állt a tavaly július 15-én végrehajtott puccskísérlet mögött, ezért kiadatását kérték Washingtontól. A nyugati titkosszolgálatok – beleértve Bruno Kahlt - azonban szkeptikusak a feltételezés kapcsán. A német elhárítás is hasonlóképpen vélekedik.

A német nagypolitikai mozgásba lendült és Patrick Sensburg, konzervatív (CDU) országgyűlési képviselő, nemzetbiztonsági szóvivő már követeli, hogy „a török ügynököket bíróság elé kell állítani. Ha diplomáciai mentességük van, akkor ezt meg kell vonni és a személyt ki kell utasítani.”

Sensburg szerint az MIT nem terroristákat figyelt meg Németországban, hanem az Erdogan-rezsim politikai ellenfeleit, tehát egy politikai megfigyelés történik.

Saját maguk szolgáltatták a bizonyítékot

A német államügyészség megindította a vizsgálatot a török titkosszolgálat ügynökeinek tevékenysége ügyében. A német elhárítás (BfV) is magasabb fokozatba kapcsolt. A BfV egyébként már hónapok óta vizsgálja, hogy az Erdogan pártjához közel álló németországi török egyesületek segítik-e az MIT-t a spicli-tevékenységükben. Februárban a török vallási hatóság imámjainak lakásait vizsgálták át, de a kémkedés vádjához nem találtak elegendő bizonyítékot. Most viszont az átadott lista bizonyítékként szolgál a török titkosszolgálat illegális tevékenységére és jöhetnek a letartóztatások az ügynökök és segítőik körében.

A német hatóságok közben figyelmeztették is a török ellenzéki érintetteket, hogy megfigyelik őket. Wolfgang Bosbach, a CDU belpolitikai szóvivője megerősítette, hogy felhívták a figyelmüket arra, hogy jól gondolják meg, hazautaznak-e az április 16-án esedékes törökországi népszavazásra, amelyen arról döntenek, bevezetik-e az elnöki köztársaságot, és kiszélesítik-e Erdogan hatalmát.

A svédeknél és dánoknál is elszakadt a cérna

A svéd elhárítás (SÄPO) szerint is az Erdogan-rezsim kémkedik a Svédországban élő török nemzetiségű ellenzékiek után. A stockholmi külügyminisztérium ezért török diplomatákkal vette fel a kapcsolatot, mivel a török kormányzópárt (AKP) aktivistái jegyzékbe veszik az ankarai rendszer török bírálóit. Margot Wallström svéd külügyminiszter elmondta: aggasztónak tartja ezeket az állításokat, s amennyiben igaznak bizonyulnak, akkor bűncselekményt valósítanak meg, és ezzel az ügy a rendőrségre tartozik.

Dániában hasonló értesülések miatt kérették be a külügyminisztériumba a török nagykövetet a múlt héten. A helyi sajtó szerint ankarai kormányt bíráló török származású dánokat árulókként szidalmazták.

Káncz Csaba jegyzete