Erdogan továbbra is EU-s tagságot követel

Erdogan a bulgáriai Várnába utazik, ahol Donald Tuskkal, az Európai Tanács (ET) elnökével, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Bojko Boriszovval, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Bulgária miniszterelnökével tárgyal Ankara és a blokk kapcsolatairól.

A török elnök szerint Várnában olyan témák is szóba kerülnek majd, amelyekről már megegyezés született, mivel az EU vállalásainak teljesítésében nem mutatkozott olyan hűségesnek, mint Ankara. A Törökországban élő menekültek ellátásához ígért pénzügyi hozzájárulásnak eddig csak az elenyésző része érkezett meg Ankarába az elnök szerint. Állítása szerint még az első, hárommilliárd eurós támogatásból is csak 850 millió eurót kapott meg az ország, miközben az országban mintegy három és fél millió szíriai és nagyjából ötszázezer iraki menekült tartózkodik.

Nincs DE, ha terrorizmusról van szó

Bár Ankara mellett az uniós vezetés is terrorszervezetnek tekinti a Törökországban fegyveres függetlenségi harcot Kurdisztáni Munkáspártot, a párt szimpatizánsai Európa több országában szabadon szervezkedhetnek, és ezt a török vezetés az utóbbi években számtalanszor élesen bírálta. Erdogan figyelmeztetett, országuk a terror elleni küzdelemben minden fenntartás nélküli együttműködést vár az EU-tól. Hozzátette: a PKK és társszervezeteinek ügyében Ankarának Európa teljes támogatására van szüksége a bizalom újjáépítése érdekében, mivel a terroristák az unió biztonságára is fenyegetést jelentenek.

A török állami hírügynökség várakozási alapján a megbeszélésen a vámunió fejlesztése, továbbá a török állampolgárok schengeni vízummentességének kérdése is szóba kerül. A kétoldalú kapcsolatokon túl a felek a Balkán, Szíria, Irak, a palesztinok, illetve Líbia helyzetéről is egyeztetnek.

AZ uniós vezetők azonban arra szólították fel Tuskot és Juckert, hogy az emberi jogok betartását helyezzék fókuszba a tárgyalások során és gyakoroljanak nyomást a török elnökre, hogy bocsássa szabadon a jogtalanul fogva tartott több tucat elítéltet.

Nem haladnak az EU-s normák felé

Az Európai Számvetőszék közleménye szerint ugyanis szinte semmilyen eredményt nem hoztak a demokrácia és a jogállamiság terén a Törökországnak folyósított, több milliárd eurós uniós előcsatlakozási támogatások, aminek fő oka az, hogy hiányzott a politikai akarat a török hatóságok részéről.

A közlemény szerint bár a támogatást élvező területeken (vámügy, foglalkoztatás, adózás) indított projektek hozzájárultak Törökország felzárkózásához, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes küzdelem, a sajtószabadság vagy a civil társadalom megerősítése terén évek óta nem történt semmilyen előrelépés.

Az EU 2007 és 2020 között több mint 9 milliárd euró értékben nyújt előcsatlakozási támogatásokat Törökországnak. Hivatalosan 2005-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, az Európai Tanács azonban 2016-ban úgy döntött, jelen körülmények között nem folytatja a tárgyalásokat Ankarával. A tárgyalások folytatásának, valamint a vízummentességnek a török terrorellenes törvény enyhítése az egyik legfontosabb feltétele.