Ettől retteg a magyar kormány – megkezdődhet a háború a vízért?

MTI Fotó

A vízválság háborúkhoz is vezethet - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök New Yorkban. Az államfő az ENSZ és a Világbank által életre hívott Vízügyi Elnöki Testület zárt tanácskozásán vett részt az ENSZ székházában. A megbeszélésen jelen volt António Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke is.

Áder János elmondta: az ENSZ-főtitkár rövid helyzetértékeléséből kiderült, hogy amióta életre hívták a testületet, a vízválság nem hogy javult volna, hanem inkább romlott.

António Guterres felidézte azokat a világbanki adatokat, amelyek szerint több mint 2 milliárd embernek nincs megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvize, és 4 milliárd pedig nem jut hozzá megfelelő szanitációhoz. Ezek nagyon drámai adatok - tette hozzá.

Több ország már most is nehéz helyzetben

Ha nem leszünk eredményesek a fenyegető vízválság megoldásában, akkor az háborús konfliktusokat is hozhat – mondta a köztársasági elnök. A probléma súlyát Áder János a konferencián felszólaló jordániai miniszter által elmondottakkal érzékeltette.

Jordánia, amely a világ második legszárazabb országa és hatalmas menekülthullámot volt kénytelen fogadni a közel-keleti konfliktus miatt, az ország GDP-jének öt százalékát költi az oda érkezett menekültek ellátására. Ha ehhez hozzáadjuk a klímaváltozás következményeit, az egy főre eső víz radikális csökkenését, a folyók vizének elapadását és a társadalmi feszültség növekedését, akkor bizony látható, hogy egy ország részben a klímaváltozás, részben a klímaváltozás következtében kialakult migrációs hullám miatt nagyon súlyos konfliktussal kénytelen megküzdeni - fogalmazott az államfő.

A köztársasági elnök szerint ha a testületnek a még hátralévő szűk félévi munkája során sikerül tudatosítania azt, hogy a vízválság sokkal fenyegetőbb és sokkal hamarabb érezzük majd a hatását, mint a klímaváltozásét, akkor a testület munkája nem volt hiábavaló.