Az április 12-i választáson kétharmados többséget szerző Tisza Pártnak kifejezett célja a területi különbségek csökkentése Magyarországon. Ahogy programjukban írják, ezek az eltérések tartósan és látványosan növekedtek idehaza az elmúlt években az ország délnyugati és északkeleti részei, valamint a fejlettebb régiók között.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu számol be arról, hogy az Európai Unió átlagos fejlettségéhez mérve (vásárlóerő-paritáson, az egy főre jutó GDP-t vizsgálva), Budapest 168,2 százalékon áll, míg a legfejletlenebb magyarországi térségnek számító Észak-Magyarország mindössze 47,3 százalékon. Az észak-alföldi régió pedig 49,9 százalékon.
A legfejletlenebb régióink leszakadása az Európai Unió átlagához mérve 2010-hez képest nem csökkent érdemben. 2020-hoz viszonyítva pedig stagnált, sőt, enyhén romlott is a helyzet.
Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében a főváros kiemelkedik, és Pest vármegyével együtt a közép-magyarországi régiót is felhúzza. Az elmúlt 16 évben csak a Nyugat-Dunántúl (ide tartozik Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegye) tudta meghaladni az országos átlagot, de az elmúlt években visszasüllyedt. Az utolsó helyen pedig Észak-Magyarország áll (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves vármegyével).
A teljes cikkből az is kiderül, hogy Budapesthez képest melyik a legfejlettebb és legfejletlenebb vármegyénk. De arról is olvashatnak, hogy hogyan alakulnak a nettó fizetések régiónként, valamint, hogy hol a legélénkebb és a legerőtlenebb a lakáspiac teljesítménye.
A külügyminiszter szerint Szijjártó Péterék sok mindent ledaráltak. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
