A magyar gazdaságban hiányoznak a 4 százalék feletti tartós gazdasági növekedés feltételei, ezért le kell bontani a korlátokat, elsősorban a bürokráciát - jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán egy budapesti konferencián.
A növekedés útját álló második legnagyobb akadály lebontása érdekében azt sürgette, hogy az uniós beruházási forrásokhoz döntően a magyar tulajdonú kis-, és középvállalatok jussanak hozzá. Ezt támogatja az MNB az növekedési hitelprogramjának összehangolása az uniós forrásokkal, és a jegybank kamatpolitikája - mondta.
A jegybankelnök szerint a magyar hitelintézeti rendszer is korlátja jelenleg a gazdasági növekedésnek, ennek is át kell alakulnia. Matolcsy György elengedhetetlennek nevezte a Budapest-program kidolgozását is, mivel uniós forrásokból Budapestet csak korlátozottan lehet fejleszteni.
Küzdelem az államadósság ellen
Véleménye szerint szükség van államadósság csökkentési programra is. Közölte: az MNB 24 hónapja töretlen kamatcsökkentési ciklusa következtében évi 300 milliárd forinttal, a GDP 1 százalékával csökken 2015-től évente a magyar adósságszolgálat kamatfizetési része. Hozzátette, hogy az uniós források 2020-ig átlagosan évi 1500 milliárd forintos beruházási többletet hoznak a költségvetésbe, ennek mintegy 30 százalékos adócentralizációjával számolva évi 400-500 milliárd forint az uniós forrásokból a költségvetésbe áramló különleges többletbevétel, és ezt a kettőt célzottan az államadósság csökkentésére kellene felhasználni .
Matolcsy György szerint 2016-tól - az uniós forráslehívások kezdetétől- 2020-ig 5 év alatt évi 3 százalékkal lehetne csökkenteni a célzott forrásfelhasználással a magyar államadósság rátáját.
Kijelentette: az uniós és az eurózóna válságának nincs vége, ez pedig árnyékot vet a magyar gazdaság növekedésére is. Hangsúlyozta, hogy a magyarhoz hasonló mértékű, fenntartható pénzügyi konszolidációra és gazdasági stabilizációra nincs példa az unióban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fenntartható pénzügyi egyensúlyból automatikusan nem következik a tartós, és dinamikus gazdasági növekedés. A gazdaság 2014-ben egyértelműen növekedési fordulatot mutat, de a magyar gazdaságban az örökölt korlátozó tényezők, a jelenlegi globális, uniós, eurózónás feltételek között nincsenek meg a tartós növekedés feltételei - tette hozzá.
