Az államháztartás hiánya mindössze a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százaléka volt a március végén zárult négy negyedévben, amiből az idei első negyedév az időszakra eső GDP 1,0 százalékát tette ki. Mindkét adat jelentős javulást mutat a negyedévvel korábbi 2,5, illetve 1,4 százalékkal szemben - jelentette a pénzügyi számlák első negyedévi adatai alapján kedden a Magyar Nemzeti Bank.
A GDP 9 százalékára emelkedett a magyar gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége - az összesített adatokról külön cikkben számoltunk be >>
A forint segített, de így is nőtt az államadósság
Az államháztartás névértéken számolt bruttó - úgynevezett maastrichti - adóssága március végén a GDP 77,6 százalékán állt a tavaly év végi 76,9 százalék után.
A bruttó adósság 24 976 milliárd forint volt, 457 milliárd forinttal nőtt az év első negyedévében. A negyedéves növekedéshez a nettó hitelfelvétel 897 milliárd forinttal járult hozzá, míg a forint erősödése 440 milliárd forinttal mérsékelte azt.
Látványos kiugrás a forintosítás és a kártalanítások miatt
Érdekes képet mutat a jelentésen belül a háztartások nettó finanszírozási képessége: ez a 2015 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,5 százaléka (2398 milliárd forint) volt. 2015 első negyedévében az adat 1044 milliárd forint, a negyedéves GDP 14,1 százaléka volt - a kiugrás a devizahitelek elszámolása és bedőlt hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás következménye.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,30 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
