Mi a közös a kanadai lúdban, a pataki pisztrángban, a nutriában és a vándorkagylóban? Mindannyian a tíz legnagyobb ökológiai kárt okozó, nemkívánatos európai bevándorlókhoz tartoznak. Szakszóval invazív fajoknak hívják őket - behurcolt vagy betelepedett állatfajok, amelyek veszélyt jelenthetnek ökoszisztémákra és a mezőgazdaság számára is.

A legfrissebb becslések szerint ma mintegy tizenegyezer idegen faj él Európában. Egy spanyol ökológus, Montserrat Vila, a Donana biológiai állomás munkatársa most megpróbálja kollégáival feltérképezni, hogy mekkora kárt okoznak ezek a fajok. Egyelőre előzetes felmérésről van szó, hiszen az invazív fajok csupán tíz százalékáról lehet tudni, hogy milyen hatással van a környezetére - írják a kutatók a Frontiers in Ecology and the Environment című szaklapban.

Jó néhány tényre azonban már így is fény derült: a bevándorolt gerincesek leginkább az ökoszisztémákra gyakorolnak tetemes hatást. Sok közülük a ragadozó, amely káros befolyása egészen a tápláléklánc aljáig nyomon követhető. A rovarok és pókok ugyan ökológiai értelemben véve ártalmatlanabbak, gazdasági hatásuk azonban drámai. Az apró invázorok egyedül a brit mezőgazdaságnak 2,8 milliárd eurónyi kárt okoznak évente - állítják a szerzők.

Kutatásuk és kordában tartásuk költségei alapján a "legdrágább" bevándorlók egyike a lila vízijácint, amely 3,4 millió euróval terheli meg az uniós költségvetést, utána a nutria (más nevén hódpatkány) következik 2,8 millióval.

Szenzáció: újraélesztik a hibernált sejteket
Ahol az ember megjelent, kihaltak az állatok

MTI