Fogunk mi még könyörögni az EU-nál, hogy vegyen át tőlünk menekülteket

A Donyeck melletti, ukrán ellenőrzésű Avgyijivkánál 2017. február 2-án. Forrás: MTI/AP/Jevgenyij Maloletka

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért felelős biztosa ma reggeli sajtójelentések szerint élesen kritizálta a kelet-közép-európai EU-tagokat, köztük Magyarországot, amiért nem fogadnak be menekülteket. “Ez elfogadhatatlan” – mondta az AFP hírügynökségnek az EU belügyminisztereinek csütörtöki szófiai találkozója előtt.

Szerinte mindegyik országnak részt kell venni az EU politikájában, és a menekültek jelentette nagy teher megosztásában. Figyelmeztette a kelet-európai országokat, hogy egy napon ők is nagy menekültáramlás célpontjává válhatnak. Ma Olaszország, Görögország, Spanyolország és egy kicsit Bulgária  vannak a középpontban, de a helyzet változik, Észak-Kelet-Európában is átléphetik emberek a határokat – mondta.

A Die Welt című német lap weboldala mindjárt emlékeztetett arra, hogy Magyarország, Szlovákia, Lengyelország Ukrajnával és Fehéroroszországgal szomszédos. Valamint hogy a jelenlegi szabályok szerint az EU külső határán fekvő államok felelősek a menekültekért, akiknek menekültkérelmét abban az országban kell feldolgozni, ahol a határt átlépték.

Dublin halott

Ám ezek az úgynevezett dublini szabályok maga az EU-biztos szerint is halottak, reményét fejezte ki, hogy a következő öt hónapban új szabályokat dolgoz ki az EU. A tervek közé tartozik, hogy magas menekültszámok esetén automatikus elosztási mechanizmus lépjen életbe az EU-n belül. A tervek beváltása a kelet-európai országok ellenállása miatt hónapok óta megakadt.

Az EU határozott közös fellépéséhez nyilván egy stabil német kormány is kellene, az pedig szeptember óta nincsen. A hétvégén a szocialisták is áldásukat adták a nagykoalícióra, de csak csekély többséggel, a tárgyalások megkezdődtek. Az újabb nagykoalícióról szóló előzetes, úgynevezett szondázó megbeszéléseken elvileg megállapodtak már a menekültügyben követendő politikáról, de az inkább Németországra vonatkozik.

Családegyesítés limittel

Eszerint a védett státuszú menekültek családtagjainak áthozatalát (a családegyesítést) Németországba havi 1000 főben korlátozzák. Az SPD azonban ennek pontosítását kéri, például a különlegesen súlyos esetekre adott könnyítésekkel. A bajor CSU ezt elutasítja.

Bár már az előzetes megbeszéléseken elvileg megállapodtak, most megint elővették a menekültkérdést a leendő koalíció politikusai. Egyes vezető tartományi CDU-s politikusok kompromisszumkésznek mutatkoztak az SPD felé, mire a CSU főtitkára, Andreas Scheuer a Faz.net szerint kijelentette, hogy már megállapodtak, nincs tere a további tárgyalásoknak e témában.

Családban könnyebb

A családtagok áthozatalát sokan azért tartják pozitívnak még a jobboldalon is, mert az a menekültek integrációját segíti. Gyakori érv, hogy akik a családjukkal élnek, sokkal inkább igyekeznek beilleszkedni az adott társadalomba.

Az integrációról ma délben az EU is kiadott egy közleményt, ebben az írják, hogy a menekültek beilleszkedéséhez segédanyagokat (Toolkit) adtak ki a tagállamok, régiók számára. Célja segítséget nyújtani abban, hogyan készítsenek stratégiát, projekteket a menekültek integrációjához, és hogyan találják meg az ehhez szükséges EU-forrásokat a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban.

Integráció vagy sem?

A közlemény Dimitrisz Avramopuloszt idézi, aki szerint ahhoz, hogy Európában továbbra is jólét, együttműködés és befogadókészség uralkodjék, ma az integrációba kell fektetni. Ez kell legyen a prioritás a következő években.

Andreas Scheuer viszont a Faz.net szerint azt mondta: Németország magas fokú felelősségvállalást mutat a világ felé, különösen a menekült családok irányába. “A mi országunk integrációs képessége azonban korlátozott” – tette hozzá. Ezért a már kialkudott családegyesítési kvótánál maradnak.