Marshall Billingslea tájékoztatása szerint a felek képviselői júniusban ülnek majd ismét tárgyalóasztalhoz, és a találkozóra az amerikai javaslatnak megfelelően meghívják Kínát is. A tárgyalások várható helyszínéről és pontos idejéről a különmegbízott nem tett közzé részletesebb információt.
Ma megegyeztünk Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettessel a nukleáris fegyverzetről szóló tárgyalások júniusi időpontjáról és helyszínéről. Kína is meghívást kapott. Vajon Kína megjelenik és jóhiszemű tárgyalásokat folytat majd?
– írta a politikus a Twitteren.
Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban - hathónapos türelmi idő után - mondta fel a hidegháború lezárásához is hozzájáruló egyezményt a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról, amelyet még Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, az akkori Szovjetunió vezetője írta alá 1987 decemberében. A 1988 júniusában életbe lépett INF-szerződés értelmében Washington és Moszkva 1991-ben összesen 2692 darab rakétát semmisített meg nemzetközi ellenőrök felügyelete mellett. Az egyezmény arra is kitért, hogy a két ország rendszeresen ellenőrizheti egymás nukleáris arzenálját, továbbá tiltotta a szárazföldi telepítésű rakéták európai állomásoztatását.
Az amerikai álláspont szerint - amelyet először Mike Pompeo külügyminiszter fejtett ki 2019 februárjában – „Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a szerződést, és ezzel európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe, amire az Egyesült Államoknak kötelessége megfelelő választ adni.”
Az INF-szerződés felmondásakor azonban Washington jelezte, kész az újabb fegyverzetkorlátozási tárgyalásra, ám álláspontja szerint ebbe be kell vonni Kínát is.
Az amerikai kormányzat egyébként idén májusban felmondta a Nyitott Égbolt egyezményt is, amelynek aláírói arra vállaltak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését.
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
