Az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő testület, az Európai Tanács péntek délután nyilatkozatot fogadott el, melyben így fogalmaznak: „határozottan elutasítjuk és egyértelműen elítéljük” a négy ukrajnai régió jogellenes annektálását. Megerősítik azt is, illegitimnek tartják az ezeken a területeken rendezett népszavazásokat, és kiállnak Ukrajna területi integritása mellett.
Ezek a kijelentések egybecsengenek Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre adott válaszaival, mely szerint a magyar kormány az uniós álláspontot osztja, és nem ismeri el legitimnek sem a népszavazásokat, sem a területek Oroszországhoz csatolását.
Sokkal érdekesebb viszont az egységes tanácsi nyilatkozatnak azok a mondatai, melyek az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről szólnak:
„Meg fogjuk erősíteni az Oroszország jogellenes tevékenységei ellen irányuló korlátozó intézkedéseinket. Ezek fokozni fogják az Oroszországra annak érdekében gyakorolt nyomást, hogy véget vessen agresszív háborújának.”
Mivel a Tanács minden döntést, nyilatkozatot konszenzussal hoz meg, és ennek a plénumnak tagja a mindenkori magyar miniszterelnök is, így egyértelmű, Orbán Viktor jóváhagyása is szükséges volt a nyilatkozat elfogadásához.
Ezzel szemben idehaza a kormányfő ismét EU-ellenes retorikát folytat, elítéli a szankciókat, és azok visszavonását követeli. Péntek reggeli rádióinterjújában is azt mondta, a nemzeti konzultáció lehet az az eszköz, mellyel az Európai Bizottság rávehető, hogy a hat hónapra kivetett szankciókat annak lejárta után „revízió” alá vegyék.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
