Kiemelte: háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi büdzsé fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll.
A pénzügyminiszter azt mondta: háborús időkben kiemelten fontos a stabilitás és a tervezhetőség, ezért a 9 éve bevezetett gyakorlat szerint még nyáron az Országgyűlés elé terjesztették a következő évi költségvetést. Így a családok, a gazdasági szereplők és intézmények jó előre megismerhetik a kormány jövő évre vonatkozó szándékait és tervezett lépéseit.
Kiemelte: olyan költségvetést terveztek, amely számol a ma ismert veszélyekkel, azok között is elsősorban a háború elhúzódásával. A legfőbb feladatnak a korábban elért eredmények megvédését, fenntartását nevezte.
A tervezetet május 19-én átadták a Költségvetési Tanácsnak, amely támogatta azt, és megerősítette, hogy egyetért a hiány és az államadósság csökkentésével. A testület néhány kockázatot megjelölt, amelyet a kormány mérlegelt, a javaslat tehát benyújtható az Országgyűlésnek, amely azt akár már július 7-én el is fogadhatja - mondta a miniszter.
A főbb számokról szólva Varga Mihály elmondta: folytatódhat az elmúlt évtizedben látott gazdasági felzárkózás, 2,9 százalékra csökkentik a hiányt, a GDP 66,7 százalékára javítják az államadósság szintjét, és 6 százalék körüli szintre szorítják az inflációt. Jövőre 4 százalék körül alakulhat a GDP növekedése, amely meghaladja az uniós átlagot. Azzal számolnak, hogy sikerül megvédeni a 4,7 millió körüli foglalkoztatottsági szintet és a 4 százalék körüli munkanélküliséget - ismertette.
Megőrzik a rezsivédelmi alapot, amely több mint 1360 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, vállalatok energiaszámláinak kifizetését. Ezzel a rendszerrel Európa legalacsonyabb rezsijét tudják biztosítani jövőre is - hangsúlyozta a miniszter.
Az Európai Bizottság (EB) rezsicsökkentés eltörlését sürgető javaslatáról azt mondta, a testületnek nincs olyan jogosítványa, amely alapján megszüntethetné a magyar rezsicsökkentést. "Az EB-nek nincs hatása a kormány rezsicsökkentési elképzelésére, a rezsicsökkentés marad" - szögezte le.
A jövő évi büdzsében a honvédelmi alap kerete közel 1310 milliárd forint, a honvédelmi kiadások meghaladják a GDP 2 százalékát. A honvédelemre fordítható források jövőre 1796 milliárd forintot tesznek ki, ami 401 milliárdos többlet 2023-hoz képest - mondta Varga Mihály.
Rendvédelemre és a közbiztonság fejlesztésére 1309 milliárd forint jut, ez nagyjából 167 milliárd forinttal több az ideinél.
Európa legnagyobb családtámogatási rendszerét megőrzik a 2024-es költségvetéssel - hangsúlyozta, jelezve: jövőre 3307 milliárd forint jut a családok támogatására. 2010 óta több mint 3,5-szeresére emelték a családok támogatását, amely arányaiban Európában a legmagasabb, a GDP 3,9 százaléka - hívta fel a figyelmet.
Kiemelte: jövőre is biztosítják a nyugdíjak értékállóságát, 6542 milliárd forintot tesz ki a nyugellátások kiadása, ez 392 milliárd forinttal több az ideinél. További 20,5 milliárd forint jut majd a nyugdíjprémiumra, (3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedés esetén), a 13. havi nyugdíjak kifizetésére pedig 449 milliárd forint áll rendelkezésre.
Oktatásra 3434 milliárd forintot szánnak, egészségügyre 3225 milliárd forintot, előbbi 629 milliárd forinttal, utóbbi 424 milliárd forinttal több a 2023-as összegnél. Az oktatási-egészségügyi többletkiadások egy része a pedagógusok és ápolók béremelését szolgálja. Az uniós források megérkezésével 20 százalékos lehet a pedagógusok béremelésének mértéke, ha a még nyitott kérdéseket az uniós szervekkel le tudják zárni - emelte ki a tárcavezető.
Jövő év tavaszától az egészségügyi szakdolgozók bére eléri majd az orvosok átlagbérének 37 százalékát. A honvédek, rendőrök fizetésemelését, valamint a még nem ismert garantált bérminimum, és minimálbér-emelés fedezetét is biztosítja a költségvetés - ismertette a miniszter.
Kitért arra, hogy 2024-től megkezdik az extraprofit-adó kivezetését is. A központi tartalék 220 milliárd forint lesz.
A pénzügyminiszter kérdésre közölte: a jegybank várható veszteségét az MNB szakértőivel egyeztetve határozzák meg. A rezsivédelem lassabban fut ki a rendszerből, mint amit a napi árváltozások indokolnának. A különadók 2022-es bevezetésekor jelezték, hogy ezek átmenetiek lesznek, 2024-ben elindul a kivezetésük, a bankok, gyógyszergyártók, energiaszolgáltatók esetében a felére csökkentik jövőre a terheket - ismertette.
Varga Mihály elmondta, hogy az adótörvényeket várhatóan egy hét múlva nyújták be.
Kövér László az Országgyűlés elnöke elmondta: a költségvetés általános vitája június 13. és 15. között zajlik majd. A részletes vita június 20-23. között lesz, az egységes javaslat benyújtására július 2-án kerül sor. Július 7-én pénteken lesz a zárószavazás. Hozzátette: ezzel a rendkívüli nyári ülés is befejeződik.
(MTI)
Felszállt két román vadászgép. 
