Sajtóközleményben ismertette a Pénzügyminisztérium az államháztartás április végi helyzetét. A beveztőben hansúlyozzák, "a kormány elsődleges célja, hogy az elhúzódó háború és a nyomában járó szankciós energiaválság közepette is megvédje a családokat, megőrizze a munkahelyeket és a nyugdíjak értékét."
Ennek azonban ára volt, mivel április végéig az államháztartás központi alrendszere 2709,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2671,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 39,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 77,4 milliárd forintos hiányt mutattak.
A fentiek azt jelentik, hogy az éves hiánycél 79 százaléka már összejött április végére, és csak az év 4. hónapjában 620 milliárdos hiánnyal zárt a büdzsé.
A közlemény azonban ezzel nem, viszont a kiadások szerkezetével részletesebben is foglalkozik, e szerint az év első négy hónapjában a lakástámogatásokra fordított kiadások összege 283,3 milliárd forint volt, mely az előző év azonos időszakához viszonyítva 106,4 milliárd forinttal teljesült magasabban. Az eltérés fő oka az Otthonfelújítási Támogatás esetében megnövekedett kifizetés, melyet a Magyar Államkincstár folyamatos feldolgozás mellett folyósít.
Az állami vagyon kiadásainak összetétele is bővült, mivel 2023-ban a magasépítési beruházások mellett nagymértékben fejlődik a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is. Az egyedi és normatív kiadásokon belül a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben április végéig 848,5 milliárd forintot fordítottunk a távhőszolgáltatók és a lakossági villamos-energia és földgáz egyetemes szolgáltatás kompenzációjára.
Mindezek mellett meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 2136,2 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 742,7 milliárd forintot fordítottunk április végéig - zárul a PM közleménye.
Szinte tényleg csak Magyarország a kivétel. 
