A berlini rendőrség 160 tagjának bevetésével a héten őrizetbe vették a libanoni származású Remmo klán három tagját. Őket azzal gyanúsítják, hogy tavaly kirabolták a szász választófejedelmek és királyok palotájának világhírű kincstárát Drezdában.
Idén a bűnszervezet tagjai közül többen már börtönbe kerültek a berlini Bode Múzeum kirablása miatt. 2017 márciusában egy világhírű, 100 kilogramm súlyú színarany érmét loptak el a múzeumból, amely 3,7 millió eurót, akkori árfolyamon 1,1 milliárd forintot ért.
Híres kláncsaládok
A libanoni polgárháború elől elmenekült, 1970-es és 80-as években Németországban letelepült bevándorlók egy része a bűnöző életmódot választotta, és hatékony állami beavatkozás híján szabadon alakíthatta ki maffiaszerű hálózatait főleg Berlinben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Brémában és Alsó-Szászországban. Mára kapcsolatokat építettek ki a Svédországban működő klánokkal is.
A híresebb kláncsaládok nevei ma már szerte Németországban közismertek: Abou-Chaker, Remmo, Miri, Al-Zein. A bűnözői nagycsaládok feleltek tavaly Németországban az összes szervezett bűnözői cselekmények 7,8 százalékáért.
A német büntető-törvénykönyv csak 2018 óta definiálja a klánok által elkövetett bűnözést a szervezett bűnözésen belül egy külön jelenségnek.
Ezek szerint a klánbűnözést 'etnikaliag elkülönült szubkultúrák által elkövetett bűntettekként' írják le.
Az elkövetési spektrumukban megtaláljuk a drog- és fegyvercsempészetet, a pénzmosást, az illegális szerencsejátékokat és természetesen a rablásokat.
A libanoni klánok csápjai
A párhuzamosan működő muszlim bűnözői társadalom kialakulása már a 2016-os rendőri jelentésekben világosan megjelenik. Ezek a jelentések már akkor megállapították, hogy különösen Berlinben és Brémában arab bűnöző nagycsaládok teljes városnegyedek felett szerezték meg az uralmat.
Az Észak-Rajna-Vesztfália parlamentje számára készült – de kiszivárgott – belső jelentés szerint libanoni klánok osztották fel maguk között Duisburgot és űzik a rablásokat, kábítószer-kereskedelmet és zsarolást. Ezek a bandák nem ismerik el a rendőrség hatósági jogosítványait.
A bűnüldöző szervek csupán Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi államban 111 bűnözői klánt tartanak nyilván.
Olyan maffiaszervezetek és párhuzamos társadalmak jöttek létre, amelyekben a jogrendet semmibe veszik, s ezt a hozzáállást az egyik nemzedék átveszi a másiktól
– figyelmeztetett tavaly Herbert Reul tartományi belügyminiszter.
Egy másik kiszivárgott rendőrségi jelentés leírta a Ruhr-vidék no-go körzeteit és párhuzamos társadalmait, amelyeket nagy kurd és libanoni családok uralnak. Országosan napjainkra már a nagyvárosok ezen kerületei tartoznak a no-go körzetekhez: Berlin-Neukölln, Bremerhaven-Lehe/Bremen-Huchting, Köln-Chorweiler, Dortmund-Nordstadt, Duisburg-Marxloh, Essen-Altenessen, Hamburg-Eidelstedt, Kaiserslautern-Asternweg, Mannheim-Neckarstadt West és Pforzheim-Oststadt.
Berlinben a 330 ezer lakosú Neukölln negyedben van a bázisa több klánnak is. A negyedben lakók 47 százaléka bevándorlói háttérrel rendelkezik, és lakosainak negyede szociális támogatást igényel.
Üdvözölték a Willkommenskulturt
Ezek a klánok már 2016 magasságában megkezdték a menekültszállásokon fiatal és erős felépítésű arabok beszervezését a bűnbandákba. Az új tagok feladata a piszkos munka elvégzése, így többek között a betörések, a drogkereskedelem és a konkurensek összeverése lett. Az 1970-es években, főként libanoni bevándorlókból összeállt klánok számára a mostani menekültek nagyszerű utánpótlást biztosítottak, mivel még a hatóságok sem ismerték őket.
A menekültekkel tovább erősödött klánok aztán már egyre kisebb tiszteletet mutattak a rendőrség felé. A német sajtó szerint a beszervezett menekültek egyébként is úgy álltak a kérdéshez, hogy egy börtönbüntetés tovább növeli a presztízsüket a klánban, és jobb a német rács mögött lenni, mint a szíriai polgárháborúban az életüket kockáztatni. Eközben a klánok egyre mélyebbre hatoltak a társadalom kötőszöveteibe, és vásárolták fel az éttermeket, éjszakai szórakozóhelyeket.
Egy korszak lezárul
A német politika defetista hozzáállásának megváltozását elősegítette egy brutális gyilkosság 2018 szeptemberében Berlin közepén, amikor egy arab-palesztin klán Nidal Rabih nevű tagját nyolc lövéssel leterítettek. Berlin akkor jött rá, hogy milyen szinten tehetetlen, hiszen nyílt bandaháború zajlik az ország szívében. Évekig mindenkinek el kellett néznie a klánok gátlástalan terjeszkedését, mert fellépni ellene egyet jelentett volna a párhuzamos társadalommal szemben kialakított tolerancia csődjének beismerésével.
Ennek azonban vége. Tavaly Berlinben már 382, Észak-Rajna-Veszfáliában pedig egyenesen 870 razziát tartottak a rendőrök a klánoknál. 2017 óta megváltoztatták a törvénykezést is, így azóta a klán tagjainak kell bebizonyítaniuk, hogy honnan származnak értékes lakásaik – miközben sokszor felveszik a munkanélküli segélyt is. Ez tette lehetővé, hogy a Remmo klán esetében 2018-ban 77 berlini lakást koboztak el az igazságszolgáltatás emberei.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
