A berlini rendőrség 160 tagjának bevetésével a héten őrizetbe vették a libanoni származású Remmo klán három tagját. Őket azzal gyanúsítják, hogy tavaly kirabolták a szász választófejedelmek és királyok palotájának világhírű kincstárát Drezdában.
Idén a bűnszervezet tagjai közül többen már börtönbe kerültek a berlini Bode Múzeum kirablása miatt. 2017 márciusában egy világhírű, 100 kilogramm súlyú színarany érmét loptak el a múzeumból, amely 3,7 millió eurót, akkori árfolyamon 1,1 milliárd forintot ért.
Híres kláncsaládok
A libanoni polgárháború elől elmenekült, 1970-es és 80-as években Németországban letelepült bevándorlók egy része a bűnöző életmódot választotta, és hatékony állami beavatkozás híján szabadon alakíthatta ki maffiaszerű hálózatait főleg Berlinben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Brémában és Alsó-Szászországban. Mára kapcsolatokat építettek ki a Svédországban működő klánokkal is.
A híresebb kláncsaládok nevei ma már szerte Németországban közismertek: Abou-Chaker, Remmo, Miri, Al-Zein. A bűnözői nagycsaládok feleltek tavaly Németországban az összes szervezett bűnözői cselekmények 7,8 százalékáért.
A német büntető-törvénykönyv csak 2018 óta definiálja a klánok által elkövetett bűnözést a szervezett bűnözésen belül egy külön jelenségnek.
Ezek szerint a klánbűnözést 'etnikaliag elkülönült szubkultúrák által elkövetett bűntettekként' írják le.
Az elkövetési spektrumukban megtaláljuk a drog- és fegyvercsempészetet, a pénzmosást, az illegális szerencsejátékokat és természetesen a rablásokat.
A libanoni klánok csápjai
A párhuzamosan működő muszlim bűnözői társadalom kialakulása már a 2016-os rendőri jelentésekben világosan megjelenik. Ezek a jelentések már akkor megállapították, hogy különösen Berlinben és Brémában arab bűnöző nagycsaládok teljes városnegyedek felett szerezték meg az uralmat.
Az Észak-Rajna-Vesztfália parlamentje számára készült – de kiszivárgott – belső jelentés szerint libanoni klánok osztották fel maguk között Duisburgot és űzik a rablásokat, kábítószer-kereskedelmet és zsarolást. Ezek a bandák nem ismerik el a rendőrség hatósági jogosítványait.
A bűnüldöző szervek csupán Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi államban 111 bűnözői klánt tartanak nyilván.
Olyan maffiaszervezetek és párhuzamos társadalmak jöttek létre, amelyekben a jogrendet semmibe veszik, s ezt a hozzáállást az egyik nemzedék átveszi a másiktól
– figyelmeztetett tavaly Herbert Reul tartományi belügyminiszter.
Egy másik kiszivárgott rendőrségi jelentés leírta a Ruhr-vidék no-go körzeteit és párhuzamos társadalmait, amelyeket nagy kurd és libanoni családok uralnak. Országosan napjainkra már a nagyvárosok ezen kerületei tartoznak a no-go körzetekhez: Berlin-Neukölln, Bremerhaven-Lehe/Bremen-Huchting, Köln-Chorweiler, Dortmund-Nordstadt, Duisburg-Marxloh, Essen-Altenessen, Hamburg-Eidelstedt, Kaiserslautern-Asternweg, Mannheim-Neckarstadt West és Pforzheim-Oststadt.
Berlinben a 330 ezer lakosú Neukölln negyedben van a bázisa több klánnak is. A negyedben lakók 47 százaléka bevándorlói háttérrel rendelkezik, és lakosainak negyede szociális támogatást igényel.
Üdvözölték a Willkommenskulturt
Ezek a klánok már 2016 magasságában megkezdték a menekültszállásokon fiatal és erős felépítésű arabok beszervezését a bűnbandákba. Az új tagok feladata a piszkos munka elvégzése, így többek között a betörések, a drogkereskedelem és a konkurensek összeverése lett. Az 1970-es években, főként libanoni bevándorlókból összeállt klánok számára a mostani menekültek nagyszerű utánpótlást biztosítottak, mivel még a hatóságok sem ismerték őket.
A menekültekkel tovább erősödött klánok aztán már egyre kisebb tiszteletet mutattak a rendőrség felé. A német sajtó szerint a beszervezett menekültek egyébként is úgy álltak a kérdéshez, hogy egy börtönbüntetés tovább növeli a presztízsüket a klánban, és jobb a német rács mögött lenni, mint a szíriai polgárháborúban az életüket kockáztatni. Eközben a klánok egyre mélyebbre hatoltak a társadalom kötőszöveteibe, és vásárolták fel az éttermeket, éjszakai szórakozóhelyeket.
Egy korszak lezárul
A német politika defetista hozzáállásának megváltozását elősegítette egy brutális gyilkosság 2018 szeptemberében Berlin közepén, amikor egy arab-palesztin klán Nidal Rabih nevű tagját nyolc lövéssel leterítettek. Berlin akkor jött rá, hogy milyen szinten tehetetlen, hiszen nyílt bandaháború zajlik az ország szívében. Évekig mindenkinek el kellett néznie a klánok gátlástalan terjeszkedését, mert fellépni ellene egyet jelentett volna a párhuzamos társadalommal szemben kialakított tolerancia csődjének beismerésével.
Ennek azonban vége. Tavaly Berlinben már 382, Észak-Rajna-Veszfáliában pedig egyenesen 870 razziát tartottak a rendőrök a klánoknál. 2017 óta megváltoztatták a törvénykezést is, így azóta a klán tagjainak kell bebizonyítaniuk, hogy honnan származnak értékes lakásaik – miközben sokszor felveszik a munkanélküli segélyt is. Ez tette lehetővé, hogy a Remmo klán esetében 2018-ban 77 berlini lakást koboztak el az igazságszolgáltatás emberei.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 839,64 pontos, 0,95 százalékos csökkenéssel, 87 146,64 ponton zárt pénteken.
