A korábbi előrejelzésekben a francia kormány már a jövő évtől az államadósság csökkentését irányozta előre 88,2 százalékra. Ezt a lépést most Párizs egy évvel 2014-re halasztotta, amikorra is 88,3 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol. Ezt követően a tervek szerint fokozatosan fog csökkenni az államadósság, 2015-ben 86,2 százalékra (az eredeteire tervezett 84,9 helyett) majd 2016-ban 83 százalékra (81,8 százalék helyett). A kormány ugyanakkor a módosított költségvetésben is megtartotta az államháztartási hiányra korábban tett kötelezettségvállalásait, amelyet idén a GDP 4,5 százalékára tervez, jövőre pedig 3 százalékra. A költségvetési egyensúly így 2016-ra lesz elérhető.
A módosított költségvetés már figyelembe vette a konjunktúraváltozásokat, de a módosítások elsősorban az eurózónának az euróövezeti stabilitási mechanizmuson (ESM) keresztül nyújtott francia állami pénzügyi segítségével magyarázhatók. Franciaország az első ország, amely megkezdte a július 1-én életbe lépő ESM ratifikálási folyamatát, a végső szót azonban a parlamentnek kell majd kimondania. Párizs első lépésben 6,6 milliárd eurót tervez az alapba átutalni, amely az elszámolási mód következtében nem a költségvetési hiányt, hanem az államadósságot fogja növelni. Franciaország a következő három évben további összegek átutalását tervezi az ESM-be.
A francia számvevőszék közben arra figyelmeztette a kormányt, hogy az állami kiadások lefaragásában több erőfeszítésre lenne szükség, mert az új adóemelésekkel nem lesz megoldható az államadósság csökkentése. A kormányzat eddig a járulékok növekedésére helyezte a hangsúlyt, de "az állami kiadások jelentősebb lassítása mostantól elengedhetetlen.” A testület szerint folytatni kell 2012 után is a közszférában a bérek befagyasztását, és azzal párhuzamosan a kötelező járulékok további emelésére is szükség lesz.
A jelentés még azelőtt készült, hogy Nicolas Sarkozy államfő bejelentette: Franciaország versenyképességének javítása és a munkahelyek külföldre telepítésének megállítása érdekében az áfa 1,6 százalékponttal - 21,2 százalékra - emelkedik a szociális védőháló finanszírozására. Ezzel párhuzamosan a kormányzat csökkenti a munkáltatói járulékokat, amelyekből eddig fedezték a szociális kiadásokat. Az intézkedés október 1-jén lép életbe, amennyiben Sarkozy májusban megnyeri az elnökválasztást.
A Privátbankár korábban már megírta, hogy Sarkozy akár bukhatja is az elnökválasztást a gazdasági problémák miatt. Nemrég éppen a kereskedelmi mérleg újabb romlása borzolta a kedélyeket Franciaországban.
Nem a magyar miniszterelnök dugja be a botot a küllők közé az orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználásának kérdésében. 
