A német gazdaság a közel-keleti háború okozta kedvezőtlen hatások ellenére is szerény növekedést érhetett el 2026 második negyedévében. A gazdasági teljesítményt elsősorban az ipar ellenálló képessége, a dinamikus exportkereslet és a stabil lakossági fogyasztás támogatta – közölte a jegybank.
Fotó: DepositPhotos.com
A honlapján publikált jelentésében a Bundesbank megállapította, hogy a német ipar a külföldi kereslet élénküléséből és az export bővüléséből profitált, miközben a fogyasztók a magasabb energiaárak és a reáljövedelmek csökkenése ellenére legalább változatlan szinten tartották kiadásaikat. A gazdaságot emellett a költségvetési élénkítés is támogatta.
A jegybank arra számít, hogy az infláció a következő hónapokban ismét mérsékelten emelkedik az üzemanyag-adókedvezmény kifutása és a magasabb energiaárak késleltetett árfelhajtó hatása miatt. A további konjunkturális kilátásokat döntően a közel-keleti konfliktus alakulása befolyásolja.
A Bundesbank szerint a második negyedévi gazdasági teljesítmény valamivel kedvezőbb lehetett a júniusi előrejelzésben vártnál. Ebben átmeneti tényezők is szerepet játszottak, köztük a visszafogott import, a német exportőrök versenyelőnye a nemzetközi ellátási zavarok idején, valamint az építőipari termelés élénkülése.
Ugyanakkor a német jegybank arra figyelmeztet, hogy ezeknek a kedvező hatásoknak egy része a harmadik negyedévben kifuthat, ezért a GDP növekedési üteme ismét mérséklődhet, még akkor is, ha a közel-keleti helyzet nem romlik tovább.
A jelentés szerint a német ipari termelés áprilisban és májusban emelkedett, különösen a köztes termékeket előállító és az energiaintenzív ágazatok teljesítettek jól. A vegyipar és az alapanyaggyártás iránt megnőtt a kereslet, részben a várható ellátási problémák miatti előrehozott megrendelések következtében. A német vállalatok emellett profitálhattak abból, hogy egyes ázsiai versenytársaikat súlyosabban érintették az alapanyag- és alkatrészhiányok.
Ezzel szemben az autóipar teljesítménye gyengült, a második negyedév egészében legfeljebb stagnálást valószínűsít a Bundesbank.
A szolgáltatási szektor teljesítménye mérsékelten javulhatott, miközben a lakossági fogyasztás a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. A kiskereskedelmi forgalom enyhén nőtt, és a magánháztartások személygépkocsi-vásárlásai, különösen az elektromos autók iránti kereslet élénkült. A fogyasztói bizalom ugyan továbbra is visszafogott, de júliusban javulás mutatkozott.
A munkaerőpiacon folytatódott a foglalkoztatás lassú csökkenése. Az iparban jelentős maradt a létszámleépítés, miközben az egészségügyben és a szociális ágazatban továbbra is munkaerőhiány jellemző. Az előretekintő mutatók alapján a következő hónapokban sem várható érdemi javulás a foglalkoztatásban, ugyanakkor a munkanélküliség növekedése várhatóan lassul.
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
