Vasárnap óta a görög fővárosban tárgyal Declan Costello, az Európai Uniót, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot tömörítő hitelezői trojka uniós főképviselője, valamint Thomas Wieser, az euróövezeti tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport tanácskozásait előkészítő munkabizottság elnöke.
Egy névtelenül nyilatkozó európai forrás szerint ez azt jelzi, az eurózóna mindent megtesz azért, hogy megkönnyítse az eurócsoport szerdára összehívott rendkívüli értekezletének előkészítését. A tanácskozáson Athén és hitelezői megpróbálnak egyezségre jutni Görögország azonnali finanszírozásának keretéről. Az Európai Tanács egy nappal később, csütörtökön ülésezik.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter hétfőn - a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdasága, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport pénzügyminisztereinek isztambuli tanácskozására érkezve - úgy összegezte az európai partnerek dilemmáját, hogy "biztosítani kell valamiféle finanszírozást, különben Görögország ki lesz téve bármilyen piaci pánikhelyzetnek, de azt nem mondhatjuk egyszerűen, hogy "finanszírozzuk, finanszírozzuk", mert ezért a támogatásért cserébe Athénnak tiszteletben kell tartani az európai szabályokat.
Margaritisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn nem volt hajlandó értékelni a francia pénzügyminiszter azon kijelentését, hogy találni kell egy megoldást, amely lehetővé teszi Görögország átmeneti finanszírozását a közösségi szabályokkal összhangban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a brüsszeli bizottság szoros kapcsolatban áll és konstruktívan együttműködik minden érintett féllel annak érdekében, hogy kölcsönösen előnyös megoldást találjanak.
Egy paktumot azonban az eurózóna minden tagállamának el kell fogadnia - tette hozzá.
"Tiszteletben tartjuk Görögországot, amíg Görögország is tiszteli Európát" - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Berlinben, ahol arra figyelmeztetett, Görögország nem hiheti azt, hogy az eurózóna változtatások nélkül elfogadja a Ciprasz-kormány programját.
Ciprasz vasárnap a görög parlamentben a kormány programjáról folyó vitában elhibázottnak nevezte az államcsőd elkerülése érdekében országának nyújtott nemzetközi hitelprogramot, és kitartott a megszorítások megszüntetését hirdető választási ígéretei mellett.
"A hitelprogram elbukott. Nem indokolt, hogy az új kormány annak meghosszabbítását kérje, mert (...) nem kérheti a hibák megismétlését" - mondta Ciprasz a február 28-án véget érő hitelprogramról. Ugyanakkor megismételte, hogy kormánya egy "áthidaló támogatási programot" kíván kidolgozni a hitelezőkkel a júniusig tartó időszakra, és a következő hónapokban egy új szemléletű válságkezelő megállapodást szeretne tető alá hozni.
Jánisz Varufakisz a parlamenti vita hétfői napján azt ígérte, hogy az eurócsoport brüsszeli ülésén egy lépéssel sem hátrál meg, ugyanakkor szándékában áll megállapodásra jutni az európai partnerekkel és nemzetközi szervezetekkel.
Az aggodalmakat azonban jól mutatja, hogy David Cameron brit miniszterelnök hétfőn válságtanácskozást tartott a pénzügy- és a külügyminisztérium, valamint az angol jegybank több vezető tisztségviselőjével. Azt tekintették át, hogy milyen következményekkel járhat, ha Görögország kilép az euróövezetből, vagy fizetésképtelenséget jelent.
Az athéni értéktőzsdén rosszul fogadták a befektetők Ciprasz programbeszédét. Délelőtt hat százalékos mínuszban is járt az tőzsde irányadó indexe, az Athex, amely végül 765,22 ponton, 4,75 százalékos, 38,14 pontos veszteséggel zárt.
Az Isztambulban tartózkodó Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter nyugalomra és visszafogottságra intette Görögországot és partnereit, hogy egy "pragmatikus és gyakorlatias megállapodásra" juthassanak.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
