Ráhoznák a frászt Putyinra Trump emberei?

• A kínai diplomácia „élénken” dolgozik azon, hogy béketárgyalások kezdődjenek az Ukrajnában dúló háború lezárására – mondta a pekingi állami média szerint Hszi Csin-ping kínai államfő hétfőn.

Az oroszok ebben a háborúban rutinszerűen sértenek meg nemzetközi egyezményeket például a civil célpontok támadásával, így nem kizárható, hogy valóban könnygázt használtak támadásaik során – mondta Tim Ripley fegyverszakértő arra az amerikai állításra utalva, hogy vegyi fegyvereket vetettek be a fronton. A Kreml tagadja, hogy ilyet tettek volna. Mivel ezeket a világ bármely országában felhasználhatják tömegoszlatásra, nem vonatkoznak rájuk olyan szigorú korlátozások, mint a halálos vegyi fegyverekre, például ideggázokra. A szakértő úgy látja, hogy a nyugati gazdasági szankciók – amelyek a vegyi fegyverek gyártását is akadályozhatják – nem hoznak igazi eredményeket abból a szempontból, hogy az orosz vezetés feladná háborús céljait. Mivel folytatják az agressziót az egyetlen hosszabb távon sikert ígérő megoldás Ukrajna ellátása pénzügyi támogatással és fegyverekkel, hogy a harctéren érjen el sikereket az orosz hadsereggel szemben.

• Ha azokat a republikánus szakértőket hallgatjuk, akik Donald Trump elnöksége alatt felelősek voltak az USA nemzetbiztonságáért, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy még a Biden-adminisztrációnál is erősebb héja hozzáállással viszonyulnak az ukrajnai háborúhoz – mondta Niall Ferguson brit történész professzor. Bírálják a washingtoni kormányt azért, mert nem ad elég fegyvert a ukránoknak ahhoz, hogy nyerhessenek a háborúban. Ezért feltételezhetjük, hogy ha Trump nyerne az elnökválasztáson, akkor vezetői posztokba kerülve felpörgetnék Ukrajna katonai támogatását. A szakértő tehát nem tart attól, hogy Trump magára hagyná a megtámadott országot.
• Az orosz törvényhozás elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a „külföldi ügynöknek” minősített orosz állampolgároknak, hogy bármilyen politikai megbízatást vállaljanak. Így több száz, a regnáló rezsimnek nem szimpatikus üzletember, művész, tudós és újságíró elől zárják el a politikai szerepvállalás lehetőségét. Nem beszélve arról, hogy arra ütik rá ezt a bélyeget, akire akarják.
• Kirgizisztán külügyminisztériuma azt tanácsolja az ország állampolgárainak, hogy ne utazzanak Oroszországba, miután az orosz fél megszigorította a határellenőrzéseket és megtagadja a Közép-Ázsiából származók beutazását. A barátságtalan lépésre a márciusi 22-eis moszkvai terrortámadás nyomán került sor, amivel tádzsik állampolgárokat vádolnak az orosz hatóságok.
• Georgiában (Grúziában) olyan törvényt készül bevezetni a Georgiai Álom névre keresztelt kormánykoalíció, amely „külföldi érdekeket szolgáló szervezetnek” minősítene minden olyan szervezetet, amely legalább 20 százalékban külföldről szerzi be forrásait. A kezdeményezés tömegtüntetéseket váltott ki, mert sokan ellenzik az orosz mintára bevezetendő korlátozást.

Források: Guardian, Moscow Times, BBC, Times Radio