Nemcsak a közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegések esetén intézkedik a rendőrség, minden gyorshajtó ügyében eljár az ORFK - a szigornak megvan az eredménye
Óberling József, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője azt mondta: ha a gyorshajtás mértéke eléri a közigazgatási bírság határát (például 50 kilométeres korlátozásnál legalább 65 kilométeres óránkénti sebességet), akkor közigazgatási eljárásban, a több mint egy évvel ezelőtt bevezetett objektív felelősség elve alapján az üzembentartóval szemben járnak el. Ha a sebességtúllépés nem éri el ezt a határt, akkor szabálysértési eljárást indítanak.
Szabálysértési eljárást azonban csak a szabálysértővel szemben lehet lefolytatni. Az MTI felvetésére, miszerint ezeknél a kisebb mértékű sebességtúllépések esetén az autósok ugyancsak hivatkozhatnak arra, hogy nem tudják ki vezette az autót és így megúszhatják a felelősségre vonást, Óberling József úgy fogalmazott: a szabálysértések esetében a
rendőrségnek ugyanannyi lehetősége van a szabálysértések esetében, mint az objektív felelősség elvének bevezetése előtt. Jámbor István helyettes főosztályvezető ugyanakkor azt mondta: nem közlekedhetnek nyugodtan az autósok a szabálysértési értékhatáron belül abban a hitben, hogy ennek semmilyen következménye nem lehet, mert ha például megállítja a rendőr a sebességet túllépő autóst, akkor a kisebb gyorshajtást is bünteti. Példaként említette, hogy a közeljövőben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szervez egy kifejezetten erre irányuló ellenőrzést.
Ha 64-gyel megy 60 helyett, akkor is jön a bírság!
Mindemellett azért sem lehet kisebb mértékben sem átlépni a sebességhatárt, mert ha a gyorshajtó autós balesetet okoz, akkor a legkisebb mértékű sebességtúllépés is büntetőjogi felelősséget vonhat maga után. Ha valaki kisebb mértékben lépi át a sebességhatárt, de nem állítják meg és nem is okoz balesetet, a rendőrség rögzíti a gyorshajtás tényét és adatkérő lapot küld az üzembentartónak. Neki a vonatkozó jogszabály szerint kötelessége nyilatkoznia a vezető személyéről. Az adatszolgáltatást Jámbor István szerint csak akkor tagadhatja meg, ha magára vagy a hozzátartozójára vonatkozó "bűncselekményre utaló körülményt hozna a rendőrség tudomására".
Hangsúlyozta azonban, hogy nem az adatkérés a jellemző ezekben az esetekben, hanem igyekeznek közúti ellenőrzések során kiszűrni a gyorshajtókat. Amióta tavaly májusban bevezették az objektív felelősség elvét, a rendőrség 405 ezer közigazgatási határozatot hozott, többségében (356 ezret) nagyobb mértékű gyorshajtás miatt. Összesen 16 milliárd forint bírságot szabtak ki, amelyből eddig 9 milliárd forintnyi összeg folyt be.
Bajnai: ok nélkül ne bántsuk a rendőröket!
Szakbizottsági igen: kell a gumibot!
Az FBI bevonása politikai üzenet
Magyar találmány vet véget az autólopásoknak
Tíz év járhat rendőrverésért
Térfigyelő kamerák kerülnek a fővárosi aluljárókba
MTI
