Két "mágikus" határt is sikerült átlépni tavaly a magyar-német gazdasági kapcsolatokban, hiszen a Németországba irányuló magyar export értéke elérte a 20 milliárd eurót, a magyarországi német működőtőke-befektetések értéke pedig szintén meghaladta a 20 milliárd eurós határt - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára csütörtökön Münchenben.
Ezért kell szeretni a németeket
Cséfalvay Zoltán a német-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 40 éves évfordulója alkalmából Partnerség az európai egységért címmel rendezett konferencián tartott előadást, amelyről az MTI-nek telefonon nyilatkozott. Elmondta: a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta összesen 20,8 milliárd euró német működőtőke érkezett Magyarországra, a Németországba irányuló 20 milliárd eurós export pedig a magyar kivitel egynegyedét tette ki 2012-ben, és nagysága megfelel az EU-n kívüli piacokra irányuló teljes magyar exportnak. Mindezek a számok önmagukban is mutatják a Németországhoz fűződő kapcsolatok jelentőségét - emelte ki az államtitkár.
Cséfalvay Zoltán kifejtette: a pénzügyi konszolidáció eredményei - a 3 százalék alatt tartott államháztartási hiány és az államadósság csökkenése - "megnyitják az utat, hogy beszéljünk az igazi versenytényezőkről", amelyek magyarországi beruházásokra ösztönzik a német cégeket is. A befektetőket "jó infrastruktúra, jó beszállítói hálózat, jó munkaerő-piaci szabályozás és az adminisztratív terhek csökkenése" várja Magyarországon - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy vannak még területek, amelyeken tovább kell lépni. Ilyen például a duális szakképzés rendszere, amelynek megerősítésére jelentős forrásokat kell biztosítani az uniós kohéziós és strukturális alapokból 2014 és 2020 között Magyarországra érkező támogatásokból - mondta Cséfalvay Zoltán.
A német modellel győzzük majd le a fiatalkori munkanélküliséget?
Az államtitkár Münchenben találkozott Emilia Müllerrel, a bajor kormány európa-ügyi miniszterével, akivel a duális szakképzés fejlesztéséről is tárgyaltak. A megbeszélésen a miniszter kiemelte, hogy Bajorországban rendkívül alacsony, 3 százalékos a fiatalkori munkanélküliségi ráta, aminek egyik fő oka éppen a duális szakképzés - mondta Cséfalvay Zoltán. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon tovább kell fejleszteni a német modell alapján kidolgozott gyakorlatorientált szakképzési rendszert, ebben pedig "támaszkodhatunk német és bajor partnereinkre".
A müncheni konferenciát az Észak-balatoni Polgári Klub nevű civil szervezet rendezte. Minden ilyen rendezvény hozzájárulhat ahhoz, a német nagyvállalatok után a kis- és középvállalatok is nagy számban forduljanak Magyarország felé - emelte ki Cséfalvay Zoltán. "Nagyon fontos az is, hogy nyílt és őszinte dialógusra van szükség a politikai kérdésekben is" - tette hozzá.
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. 
