A koalíciós pártok - szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) - és a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség támogatásával a törvényhozás mindkét kamarájában (Bundestag, Bundesrat) elfogadott jogszabály szerint történetének 17. évében, január 1-jétől megszűnik a Hartz IV segély, és helyét átveszi a nagyjából az "állampolgári jövedelem" kifejezéssel egyenértékű jelentésű Bürgergeld, adta hírül az MTI. (Ezt alapjövedelemnek is nevezik - a szerk.)
Mérföldkő a szociálpolitikában
Az új rendszer részleges reformot jelent.
A támogatottak - akiknek száma az idén 3,6 millió körül mozgott - januártól alapesetben havi 449 euró helyett 502 eurót (jelenlegi árfolyamon 207 ezer forint) kapnak mindennapi kiadásaikra, lakbérüket és fűtési költségüket pedig ugyanúgy az állam fizeti, mint eddig.
Változás, hogy a munkaügyi hivatalnak erősebben kell támogatnia a képzést, átképzést és továbbképzést, hogy a Bürgergeldből élők az előző állásuknál jobb munkahelyet találhassanak.
A legfontosabb változások közé tartozik az is, hogy az ellátás egyik változatával, a jövedelempótló juttatással támogatottak az eddiginél többet dolgozhatnak az ellátás megtartása mellett, vagyis nagyobb jövedelemre tehetnek szert az állami pótlék elveszítésének veszélye nélkül.
A Bürgergeld bevezetése "mérföldkő" a német szociálpolitikában - nyilatkozott a reform elfogadása után Olaf Scholz kancellár, aki már a kétezres évek elején, az úgynevezett Hartz-reformok idején is az SPD vezető politikusai közé tartozott.
A Bürgergeldet első próbálkozásra, november közepén csak a szövetségi parlament, a Bundestag fogadta el, a tartományi kormányokat képviselő Bundesrat - ahol a koalíciónak nincs többsége - pedig a CDU/CSU törekvései révén elutasította. Ezért beindították az ilyen vitás ügyek rendezésére szolgáló egyeztetési eljárást a törvényhozás két kamarája között. Az egyeztetésen résztvevők beszámolói szerint a Bürgergeldről a nyilvánosságban folytatott vita hevességéhez képest igen konstruktív és szakmai volt, gyorsan eredményre is vezetett.
Kompromisszumos megoldás
A CDU/CSU elsősorban azért utasította el a reform első változatát, mert attól tartottak, hogy veszélyesen szűk lesz a sáv a munkanélküli támogatásból élők és az alacsony fizetésűek jövedelme között, vagyis a csekély különbség miatt sokan inkább a munkanélküliséget választhatják az alacsony bérű munka helyett, ami feszültséghez vezethet a munkaerőpiacon és ronthatja a gazdasági versenyképességet.
A Bundestag és a Bundesrat közötti egyeztetésen végül egy sor ponton módosították a rendszert. Így például a munkaügyi hivatal az eredeti tervekkel ellentétben a juttatás folyósításának első fél évében, az úgynevezett bizalmi időszakban is levonhat a támogatásból, ha úgy ítéli meg, hogy a támogatott nem eléggé iparkodott új állást szerezni. A levonás azonban nem haladhatja meg a 30 százalékot.
A többi között arról is döntöttek, hogy a támogatásért jelentkezők személyes megtakarítását tekintve az eredetileg tervezett 60 ezer euró helyett 40 ezer lesz az a határ, amely alatt megadható a Bürgergeld, vagyis a megspórolt pénz nagyobb részét kell felélni, mielőtt valaki jogosult lesz a közpénzből finanszírozott ellátásra.
Búcsú a Hartz IV-től
A Hartz IV segélyt - a hivatalos elnevezés szerint a kettes számú munkanélküli támogatást (ALG II) - 2005-ben vezették be. Nem hivatalos nevét a szociális ellátórendszer korszerűsítésének kidolgozásával az ezredforduló idején az akkori, Gerhard Schröder vezette SPD-Zöldek kormány által megbízott nagyvállalati menedzserről, Peter Hartzról kapta.
A támogatás az utolsó nettó fizetés 67 százalékát kitevő első számú munkanélküli segély (ALG I) folyósítási ideje, alapesetben 12 hónap után igényelhető. Ugyancsak 12 hónapig jár, de korlátlan alkalommal meghosszabbítható, azaz akár a nyugdíjkorhatár eléréséig is megszerezhető.
Az újraegyesítés utáni válsággal küzdő német gazdaság versenyképességének erősítését szolgáló Hartz-féle reformok utolsó, negyedik szakaszát jelképező támogatási forma több munkanélküli és szociális segély összeolvasztásával és a juttatások csökkentésével jött létre. Bevezetésétől kezdve rendkívül népszerűtlen volt, bár gazdasági elemzők szerint nagyban hozzájárult a munkanélküliség csökkenéséhez.
Politikai elemzők azt emelik ki, hogy a Hartz-féle reformok, különösen a Hartz IV segély megtépázta a szociáldemokraták hitelességét és tartós válságba juttatta a pártot.
Az SPD csak 16 év után, a 2021 őszén tartott Bundestag-választáson elért győzelemmel jutott túl a válságon, és rögtön a kormányprogram központi elemei közé emelte a Hartz IV-rendszer átalakításának ügyét. A Bürgergeld bevezetése így a szociáldemokraták legnagyobb eredménye az alig egy éve, 2021 decemberében hivatalba lépett Scholz-kormány alatt, írta az MTI.
Az alapjövedelem témájával itt foglalkoztunk részletesen:
