Elfogadta csütörtökön a német parlament alsóháza, a Bundestag az úgynevezett Bürgergeld (alapjövedelem) bevezetését. A szociáldemokrata-Zöld-liberális kormánykoalíció által beterjesztett törvényjavaslatot 385 képviselő szavazta meg 261 nem voks és 33 tartózkodás mellett.
Ha hétfőn a parlament felsőháza, a Bundesrat is megszavazza, akkor január elsejétől életbe is lép az alapjövedelem.
Ez váltja majd fel a közbeszédben csak Hartz IV-ként emlegetett munkanélküli segélyt, amely 2005 óta van érvényben.
De mi az a Bürgergeld?
De mennyi pontosan az alapjövedelem, kinek jár, mi szól mellette, és mi ellene?
- Az alapjövedelem egyedülállók esetében 502 euró (202 ezer forint), ami 53 euróval több az eddigi munkanélküli segélynél. Nem egyedülállók esetében a partner után (nem muszáj házastársnak lennie) 451 euró, 14-17 év közötti gyerek után 420 euró, 6-13 év közötti gyerek után 348 euró, 5 év alatti gyerek után pedig további 318 euró jár.
- Az alapjövedelmet az igényelheti, aki Németországban él, keresőképes, ugyanakkor rászoruló, azaz nincs megfelelő jövedelme, illetve még nem nyugdíjaskorú.
- Az igénybevétel feltétele, hogy az adott személy a munkaügyi központok közvetítésével minden olyan felkínált munkát elfogadjon, amelynél ez elvárható. Ez konkrétan azt jelenti, hogy „fizikailag, szellemileg és lelkileg” is képes az adott munka elvégzésére. Ha erre nem képes, akkor azt bizonyítania kell.
- További havi 150 euró jár annak, aki hajlandó szakmát tanulni, 75 euró pedig annak, aki hajlandó egyéb továbbképzésben részt venni.
- A kérelem pozitív elbírálása esetén az alapjövedelem 6-12 hónapra jár.
- Az alapjövedelemben részesülő személy az első két évben mindenképp maradhat a lakásában, illetve 60 ezer euróig nem kell hozzányúlnia a magánvagyonához. Tehát – a törvényhozók szándékai szerint – a hosszú ideje munkanélkülieknek sem kell attól tartaniuk, hogy el kell hagyniuk a lakásukat, vagy fel kell élniük megtakarításaikat.
- A munkanélküli segélyben részesülőket eddig szankciókkal sújtották, ha például nem tartották magukat a munkaügyi központokkal kötött megállapodáshoz. Ezeket a szankciókat most jelentősen enyhítik: fél évig úgynevezett bizalmi idő van érvényben, amely alatt nem lehet csökkenteni az ellátás összegét. Negatív következményekkel csak annak kell számolnia, aki abszolút nem működik együtt a munkaügyi központokkal.
- A kormány szándékai szerint az alapjövedelem nem egy feltételek nélküli juttatás, hanem a rászorulóknak járó állami segítség. Hosszútávú célja pedig az, hogy a rászorulók „tartósan integrálódjanak a munkaerőpiacra” ( azaz dolgozzanak és képesek legyenek eltartani magukat).
Mi a baj vele?
Ezzel együtt az alapjövedelmet számos kritika érte a gazdasági szférából és az ellenzék részéről.
A jobbközép CDU-CSU szövetség szerint az új juttatás csökkenti a motivációt a munkavállalásra, hiszen így munka nélkül is majdnem annyi pénzhez lehet jutni, mint egy rosszul fizetett munkával.
„Az alapjövedelem hátrányosan érinti a keveset kereső, de keményen dolgozó embereket: a pénztárosokat, a fodrászokat, buszsofőröket, a körzeti rendőrparancsnokokat, akik napi szinten próbálnak kijönni a pénzükből – és a végén azt látják, hogy nem dolgozni majdnem annyira jövedelmező, mint dolgozni. Ez igazságtalan” – mondta Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke.
Alexander Dobrindt, a CSU frakcióvezetője pedig attól tart, hogy az alapjövedelem növeli majd a bevándorlást a német szociális rendszerbe.
Söder egyúttal kilátásba helyezte, hogy hétfőn a Bundesratban meg fogják akadályozni a törvény elfogadását.
Októberben egyébként 5,3 millió személy volt regisztrálva a most még Hartz IV névre hallgató állami segélyre Németországban. A menedékkérők ilyen segélyt nem kapnak, kivéve az ukrajnai menekülteket.
Frissítés:
Hétfőn a német parlament felsőháza jelen formájában elutasította az alapjövedelem bevezetését. November végéig ugyanakkor még van idő, hogy kompromisszum szülessen a kérdésben. További részletek az alábbi cikkben:
Kinyitott a tengerentúli tőzsde. 
