4p

Mi lesz a privát vagyonokkal?

Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!

Részletek és Early Bird jelentkezés >>

Munkanélküli segély helyett alapjövedelmet kapnak januártól a rászorulók Németországban a tervek szerint. A támogatás átszámítva havi 200 ezer forint fejenként, ami minimum fél-egy évig jár. Kritikusai szerint az új rendszer igazságtalan, hiszen így munka nélkül lehet majdnem annyit „keresni”, mint egy rosszul fizetett munkával. A Bundestag már elfogadta a törvényt, a Bundesrat hétfőn szavaz róla.

Elfogadta csütörtökön a német parlament alsóháza, a Bundestag az úgynevezett Bürgergeld (alapjövedelem) bevezetését. A szociáldemokrata-Zöld-liberális kormánykoalíció által beterjesztett törvényjavaslatot 385 képviselő szavazta meg 261 nem voks és 33 tartózkodás mellett.

Ha hétfőn a parlament felsőháza, a Bundesrat is megszavazza, akkor január elsejétől életbe is lép az alapjövedelem.

Ez váltja majd fel a közbeszédben csak Hartz IV-ként emlegetett munkanélküli segélyt, amely 2005 óta van érvényben.

Olaf Scholz kancellár az alapjövedelem bevezetésével egyik választási ígéretét váltja be. Fotó: EPA/CLEMENS BILAN
Olaf Scholz kancellár az alapjövedelem bevezetésével egyik választási ígéretét váltja be. Fotó: EPA/CLEMENS BILAN

De mi az a Bürgergeld?

De mennyi pontosan az alapjövedelem, kinek jár, mi szól mellette, és mi ellene?

- Az alapjövedelem egyedülállók esetében 502 euró (202 ezer forint), ami 53 euróval több az eddigi munkanélküli segélynél. Nem egyedülállók esetében a partner után (nem muszáj házastársnak lennie) 451 euró, 14-17 év közötti gyerek után 420 euró, 6-13 év közötti gyerek után 348 euró, 5 év alatti gyerek után pedig további 318 euró jár.

- Az alapjövedelmet az igényelheti, aki Németországban él, keresőképes, ugyanakkor rászoruló, azaz nincs megfelelő jövedelme, illetve még nem nyugdíjaskorú.

- Az igénybevétel feltétele, hogy az adott személy a munkaügyi központok közvetítésével minden olyan felkínált munkát elfogadjon, amelynél ez elvárható. Ez konkrétan azt jelenti, hogy „fizikailag, szellemileg és lelkileg” is képes az adott munka elvégzésére. Ha erre nem képes, akkor azt bizonyítania kell.

- További havi 150 euró jár annak, aki hajlandó szakmát tanulni, 75 euró pedig annak, aki hajlandó egyéb továbbképzésben részt venni.      

- A kérelem pozitív elbírálása esetén az alapjövedelem 6-12 hónapra jár.

- Az alapjövedelemben részesülő személy az első két évben mindenképp maradhat a lakásában, illetve 60 ezer euróig nem kell hozzányúlnia a magánvagyonához. Tehát – a törvényhozók szándékai szerint – a hosszú ideje munkanélkülieknek sem kell attól tartaniuk, hogy el kell hagyniuk a lakásukat, vagy fel kell élniük megtakarításaikat.

- A munkanélküli segélyben részesülőket eddig szankciókkal sújtották, ha például nem tartották magukat a munkaügyi központokkal kötött megállapodáshoz. Ezeket a szankciókat most jelentősen enyhítik: fél évig úgynevezett bizalmi idő van érvényben, amely alatt nem lehet csökkenteni az ellátás összegét. Negatív következményekkel csak annak kell számolnia, aki abszolút nem működik együtt a munkaügyi központokkal.

- A kormány szándékai szerint az alapjövedelem nem egy feltételek nélküli juttatás, hanem a rászorulóknak járó állami segítség. Hosszútávú célja pedig az, hogy a rászorulók „tartósan integrálódjanak a munkaerőpiacra” ( azaz dolgozzanak és képesek legyenek eltartani magukat).

Mi a baj vele?

Ezzel együtt az alapjövedelmet számos kritika érte a gazdasági szférából és az ellenzék részéről.

A jobbközép CDU-CSU szövetség szerint az új juttatás csökkenti a motivációt a munkavállalásra, hiszen így munka nélkül is majdnem annyi pénzhez lehet jutni, mint egy rosszul fizetett munkával.

„Az alapjövedelem hátrányosan érinti a keveset kereső, de keményen dolgozó embereket: a pénztárosokat, a fodrászokat, buszsofőröket, a körzeti rendőrparancsnokokat, akik napi szinten próbálnak kijönni a pénzükből – és a végén azt látják, hogy nem dolgozni majdnem annyira jövedelmező, mint dolgozni. Ez igazságtalan” – mondta Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke.

Alexander Dobrindt, a CSU frakcióvezetője pedig attól tart, hogy az alapjövedelem növeli majd a bevándorlást a német szociális rendszerbe.

Söder egyúttal kilátásba helyezte, hogy hétfőn a Bundesratban meg fogják akadályozni a törvény elfogadását.

Októberben egyébként 5,3 millió személy volt regisztrálva a most még Hartz IV névre hallgató állami segélyre Németországban. A menedékkérők ilyen segélyt nem kapnak, kivéve az ukrajnai menekülteket.

Frissítés:

Hétfőn a német parlament felsőháza jelen formájában elutasította az alapjövedelem bevezetését. November végéig ugyanakkor még van idő, hogy kompromisszum szülessen a kérdésben. További részletek az alábbi cikkben:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hétvégi nagyüzem: három új államtitkárt neveztek meg
Privátbankár.hu | 2026. május 23. 15:52
Lannert Judit és Vitézy Dávid is választott.
Makro / Külgazdaság Ez volt a Tisza győzelmének hátterében Orbán Anita szerint
Privátbankár.hu | 2026. május 23. 13:49
A személyes kapcsolat nagyon fontos volt.
Makro / Külgazdaság Végre megszólalt Novák Katalin jobbkeze a kegyelmi ügyről
Privátbankár.hu | 2026. május 23. 13:09
Újabb fontos részletre derült fény.
Makro / Külgazdaság „Ez csalás, a költségvetés meghamisítása” – nem kertel Vitézy Dávid
Privátbankár.hu | 2026. május 23. 12:33
Zajlik a dokumentumok átvizsgálása az új minisztériumban, súlyos dolgokat találtak.
Makro / Külgazdaság Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Imre Lőrinc | 2026. május 23. 11:56
Korábban soha nem látott befektetői bizalom mutatkozik Magyarországgal, a magyar eszközökkel szemben a választások óta. Ezt leginkább a Tisza Párt erősebb európai arcéle és az eurózónához való csatlakozás ígérete támogatják. Ugyanakkor most, hogy munkába állt az új kabinet, a fiskális politika oldaláról is fel kell építeni a bizalmat, hogy az tartós maradhasson – többek között erről beszélt a lapunknak adott interjúban az MBH Befektetési Bank Brókeri, Nemzetközi és Letétkezelési sales ügyvezető igazgatója. Demjén Ottó szerint a befektetők kockázatvállalási kedvének is jót tehet a mostani helyzet, ugyanakkor a nemzetközi konfliktusok miatt nem árt szárazon tartani a puskaport.
Makro / Külgazdaság A Mol-vezér még reménykedik a szerbia bevásárlásban
Privátbankár.hu | 2026. május 23. 10:37
Mindenkinek jó lenne a tranzakció Hernádi Zsolt szerint.
Makro / Külgazdaság Nem túl optimista a Mol-NIS üzlettel kapcsolatban Aleksandar Vucic
Privátbankár.hu | 2026. május 23. 09:12
De szeretnének hosszútávú megoldást találni a helyzetre.
Makro / Külgazdaság Megszületett az ítélet, amitől félhetett a Tisza-kormány
Privátbankár.hu | 2026. május 23. 08:38
Részletes elemzést közölt a hitelminősítő, de mi lesz Magyarország besorolásával?
Makro / Külgazdaság Varga Mihály hitet tett az euró bevezetése mellett
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 19:35
A Magyar Nemzeti Bank elnöke arról beszélt: a jegybank célja, hogy Magyarország megfelelően felkészült, versenyképes gazdaságként csatlakozzon az euróövezethez.
Makro / Külgazdaság Két reformon múlhat több ezer milliárd forint uniós forrás érkezése Magyarországra
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 18:31
Az Európai Bizottságnál úgy látják: Magyar Péter ellenáll a nyugdíj- és az adóreformnak is, mert az államháztartás már nehezen bírná a többletterhelést. Az extraprofitadók eltörlését sem tudják egyelőre vállalni, de a határidő szorít.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG