Nem kapta meg a szükséges többséget az alapjövedelem (Bürgergeld) terve a német parlament felsőháza, a Bundesrat mai rendkívüli ülésén. A tartományok képviselőit tömörítő testületben az ellenzéki, CDU-CSU vezetésű tartományok ugyanis már előre jelezték, hogy jelenlegi formájában nem szavazzák meg a törvényt, amelyet az alsóház, a Bundestag múlt héten elfogadott.
Az alapjövedelem kérdése most egy úgynevezett közvetítő bizottság elé kerül, amely a Bundesrat és a Bundestag tagjaiból áll. A bizottság november 25-ig, a Bundesrat következő üléséig próbál majd kompromisszumot elérni az ügyben.
Az új juttatás a Hartz IV-ként emlegetett, 2005 óta érvényben lévő munkanélküli segélyt váltaná fel. Havi összege 502 euró (jelenlegi árfolyamon 202 ezer forint) lenne, ami 53 euróval több a jelenlegi munkanélküli segélynél.
Ezért mondtak nemet
A jobbközép CDU-CSU azért utasítja el a törvényt, mert szerintük azáltal munka nélkül is szinte akkora havi bevételre lehet szert tenni, mint munkával, ráadásul az nem szankcionálja megfelelően azokat, akik nem működnek együtt a munkaügyi hivatalokkal (azaz nem tesznek meg mindent azért, hogy munkát találjanak).
Úgy vélik tehát, hogy az alapjövedelem csökkenti a motivációt a munkavállalásra, és növeli a bevándorlást a német szociális rendszerbe.
A szociáldemokrata-Zöld-liberális kormány „terve igazságtalan társadalmi szempontból. A dolgozóknak ugyanis több pénzt kell kapniuk, mint a nem dolgozóknak. És hatékony szankciókra van szükség”, írta például Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke ma délelőtt Facebook oldalán, és már előzetesen világossá tette, hogy Bajorország nemmel fog szavazni.
A szociáldemokraták ugyanakkor vitatják, hogy az alapjövedelem igazságtalan lenne, és nem követel meg semmit az igénybe vevőktől. Szerintük az új törvény a bizalomra épít, célja pedig, hogy a rászorulók kikerüljenek a krízishelyzetből.
Mi az alapjövedelem?
Ami a részleteket illeti:
- Az alapjövedelmet az igényelheti, aki Németországban él, keresőképes, ugyanakkor rászoruló, azaz nincs megfelelő jövedelme, illetve még nem nyugdíjaskorú. Az igénybevétel feltétele, hogy az adott személy a munkaügyi központok közvetítésével minden olyan felkínált munkát elfogadjon, amelynél ez elvárható.
- Havi összege az egyedülállók esetében havi 502 euró, nem egyedülállók esetében a partner után (nem muszáj házastársnak lennie) 451 euró, 14-17 év közötti gyerek után 420 euró, 6-13 év közötti gyerek után 348 euró, 5 év alatti gyerek után pedig további 318 euró jár.
- További havi 150 euró jár annak, aki hajlandó szakmát tanulni, 75 euró pedig annak, aki hajlandó egyéb továbbképzésben részt venni.
- A munkanélküli segélyben részesülőket eddig szankciókkal sújtották, ha például nem tartották magukat a munkaügyi központokkal kötött megállapodáshoz. Ezeket a szankciókat most jelentősen enyhítik: fél évig úgynevezett bizalmi idő van érvényben, amely alatt maximum 10 százalékkal lehet csökkenteni az ellátás összegét.
- Az alapjövedelemben részesülőknek az első két évben 60 ezer euróig nem kell hozzányúlniuk a magánvagyonukhoz (annak ellenére sem, hogy pénzt kapnak az államtól), és mindenképp maradhatnak a lakásukban.
A Süddeutsche Zeitung szerint ez azt jelenti, hogy az állam a bérleti díjat korlátlan mértékben, a fűtéskiadást pedig arányos mértékben vállalja át tőlük két évig azért, hogy ne kelljen új lakást keresniük, hanem a munkakeresésre koncentrálhassanak. Ez könnyítés ahhoz képest, hogy a munkanélküli segélyben részesülők lakhatási költségeit jelenleg csak egy bizonyos határig vállalja át az állam.
Összességében tehát a jogosultak több pénzhez jutnának majd az alapjövedelemmel, mint jutnak jelenleg a munkanélküli segéllyel, lazább feltételekkel vehetnék azt igénybe, és a képzésüket is jobban támogatná az állam.
A kérdés már csak az, hogy születik-e majd kompromisszum a kérdésben, és ha igen, milyen.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
