Átalakítják Németországban a munkanélküliek ellátásának legfontosabb intézményét, az úgynevezett Hartz IV segélyt - döntött a törvényhozás pénteken.

A német parlament felsőháza jelen formájában elutasította az alapjövedelem bevezetését. November végéig ugyanakkor még van idő, hogy kompromisszum szülessen a kérdésben. Az új juttatás a munkanélküli segélyt váltaná fel, január elsejétől lépne életbe. A rászorulók átszámítva havi 200 ezer forintot kapnának, és bérleti díjukat is teljesen átvállalná az állam.  

Munkanélküli segély helyett alapjövedelmet kapnak januártól a rászorulók Németországban a tervek szerint. A támogatás átszámítva havi 200 ezer forint fejenként, ami minimum fél-egy évig jár. Kritikusai szerint az új rendszer igazságtalan, hiszen így munka nélkül lehet majdnem annyit „keresni”, mint egy rosszul fizetett munkával. A Bundestag már elfogadta a törvényt, a Bundesrat hétfőn szavaz róla.

Ideiglenes alapjövedelem bevezetését javasolja a világ 2,7 milliárd legszegényebb emberének 132 fejlődő országban az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által kiadott friss jelentés.

A koronavírus-járvány súlyosbította a szegények helyzetét, ezért felgyorsították az alapjövedelem bevezetését.

Lázár János szerint láthatósági problémákkal küzdenek a kispártok, ezért adta be az LMP is a népszavazási kérelmét Paks 2-vel kapcsolatban.

Folyton azt halljuk, hogy a robotok, a mesterséges intelligencia tömegeket fognak munkanélkülivé tenni. Ráadásul egyre kevesebb dolgozónak kéne egyre több nyugdíjast eltartania. Vannak, akik szerint a megoldás egy államilag garantált alapjövedelem lenne, amit mindenki megkap feltétel nélkül. Állítólag ez még az egészségnek is jót tenne.