5p
Folyton azt halljuk, hogy a robotok, a mesterséges intelligencia tömegeket fognak munkanélkülivé tenni. Ráadásul egyre kevesebb dolgozónak kéne egyre több nyugdíjast eltartania. Vannak, akik szerint a megoldás egy államilag garantált alapjövedelem lenne, amit mindenki megkap feltétel nélkül. Állítólag ez még az egészségnek is jót tenne.
(Fotó: 123rf.com)

Svájcban nemsokára népszavazást tartanak a feltétel nélküli alapjövedelemről, bár még annak kezdeményezői sem remélik, hogy meg is szavazzák. A közvélemény-kutatások szerint csak a lakosság legfeljebb 26 százaléka támogatná. De mi is ez, miért van róla egyre több szó, még olyan helyeken is, mint egy konzervatív ország vagy egy konzervatív napilap?

A polgári konzervatívnak és „piaci liberálisnak” nevezett német Die Welt hosszú cikkben keresi a válaszokat.

A feltétel nélküli alapjövedelem egy olyan, államilag garantált jövedelem lenne, amit mindenki megkap, teljesen függetlenül attól, hogy dolgozik-e vagy sem, hány éves vagy milyen a szociális helyzete, méghozzá élete végéig. Aki akar, emellett dolgozhat, de nem kötelező. A népszavazás svájci kezdeményezői tudják, hogy nem fogják ezt elfogadni, de azt mondják, azt akarják, hogy az ötletről társadalmi vita legyen. Úgy vélik ugyanis, hogy a jövőben a kérdés megkerülhetetlen.

A baloldali érvrendszer

A feltétel nélküli alapjövedelem a bérmunka megszűnését jelentené. Mi történne egy olyan társadalomban, ahol senki sincsen anyagilag kiszolgáltatva, és mindenki azt csinál, amit akar? - teszik fel a kérdést. A svájci szervezők szerint ez nem is csak a pénzről szól, hanem hatalomról, önrendelkezésről, függetlenségről. Mindenki azzal foglalkozhatna, amivel szeretne, a gyerekek nevelésével, a nagymama ápolásával vagy kertészkedéssel. „Ez azonban inkább a baloldali érvrendszer” - teszik hozzá.

A fenyegető digitalizáció

Egy gazdasági, liberális érvrendszer, amihez sok közgazdász, menedzser csatlakozott, az alapjövedelemre a digitalizáció miatt lesz szükség. A gépek ugyanis rohamtempóban veszik át az emberek munkáját, így egyre több dolgozó feleslegessé válik. (Egy ilyen új esetről, egyszerre 60 ezer dolgozó helyettesítéséről itt írtunk.) A következő négy évben világszerte ötmillió ember helyét vehetik át a robotok.

A nagy kérdés tehát az, hogyan lehetne elkerülni a munkanélkülivé váló tömegek elszegényedését. Elképzelhető, hogy ez különben előbb-utóbb társadalmi feszültségekhez, sőt erőszakhoz vezetne. Az alapjövedelem ellenzői szerint ugyanakkor a történelem során az eddigi technikai ugrások során a felszabaduló munkáskezeket más iparágak felszívták, újfajta munkahelyek, foglalkozások keletkeztek. (De nem azonnal és nem komoly társadalmi feszültségek nélkül – a szerk.)

Honnét lesz erre pénz?

De honnét jönne az ehhez szükséges töméntelen pénz? A svájciak kiszámolták, hogy az alapjövedelem fizetéséhez országukban évente 208 milliárd frankra lenne szükség. Ez rengeteg, a GDP harmada, csakhogy különböző jövedelemtranszfereken, bérkiegészítéseken és szociális juttatásokon keresztül már eddig is kifizetett ennyit a költségvetés. (Az elképzelés szerint a felnőtteknek 2500 frank – mintegy 700 ezer forint – járna fejenként és havonta, a gyerekeknek kevesebb.)

Még nem próbálták ki

Az ellenzők szerint viszont az alapjövedelem olyan magas adókat igényelne, ami rögtön tönkretenné a gazdaságot. Tartanak attól is, hogy az alapjövedelem csak a lustáknak kedvezne, akiknek ennyi pénz mellett esze ágában sem lenne dolgozni. A pártolók idéznek egy közvélemény-kutatást, amely szerint a szorgos svájciaknak csak két százaléka hagyná abba a munkát.

Az egészségügyi rendszert is tehermentesíthetnék így, mert megannyi stressz és más káros behatás esne ki az emberek életéből az egzisztenciális gondok megszűnésével. De valóban megoldaná-e az alapjövedelem a szegénység problémáját, lenne-e elég magasan kvalifikált munkaerő, és még megannyi kérdés merül fel, amire senki sem tudja a választ, mert teljes formájában még senki sem próbálta ki.

Emberkísérletek indulnak

A jómódú és konzervatív svájciak ugyan nem, de egy közvélemény-kutatás szerint az EU-polgárok 64 százaléka valószínűleg vagy biztosan megszavazná az alapjövedelmet. Finnországban és Hollandiában, Utrechtben pedig nemsokára ki is akarják próbálni egy-egy kisebb közösségben. De vitatkoznak róla Ausztráliától Japánig és az USA-ig mindenhol. Más országokban is terveznek kísérleteket.

Kanadában már a hetvenes években végeztek ilyen kísérletet („Mincome-experiment” néven), négy éven keresztül fizettek alapjövedelmet egy 8000 lakosú, elszigetelt kisváros lakóinak. A tapasztalatok szerint az alapjövedelem ellenére a családfenntartók, általában a férfiak továbbra is ugyanolyan ambiciózusak maradtak a munkahelyeiken.

Más a kísérlet és a valóság

Az emberek ráadásul kevesebbet jártak orvoshoz, csökkent a munkahelyi balesetek és a pszichikai panaszok száma. A tapasztalatok alapvetően kedvezőek voltak, de hozzáteszik, hogy másképp viselkednek az emberek, ha tudják, hogy csak határozott időre szóló kísérlet részesei, mint ha életük végéig garantált a megélhetésük.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Fenntarthatóság mint befektetési tényező: kockázat, érték és megtérülés
Wieder Gergő | 2026. november 17. 18:49
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.
Makro / Külgazdaság Röviddel az előző vezető menesztése után már meg is van a Paksi Atomerőmű új első embere
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:23
Az új vezető több mint 22 éve dolgozik az atomerőműben.
Makro / Külgazdaság Kemény lépés: menesztette a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját Kapitány István
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:02
Azonnali hatállyal megszűnt Horváth Péter János megbízatása. 
Makro / Külgazdaság Tovább vásárolhat orosz kőolajat és földgázt a Mol és az MVM
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:46
Az amerikai hivatal meghosszabbította az orosz energiahordozók vásárlását sújtó szanciók alóli mentességet Magyarország és Szlovákia számára is. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék meghozták a döntést, amire mindenki várt
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:00
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntése értelmében nem változik a jegybanki alapkamat, és a kamatfolyosó két széle sem módosul.
Makro / Külgazdaság Kedden is zsebrevágott 20 milliárdot a magyar állam
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:32
Alig változott a kamat.
Makro / Külgazdaság Milliárdok az erdőben: ezt lehet tudni a Seszták-ügyben talált pénzről eddig
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:19
Mit és hogyan vizsgálnak a nyomozók a talált pénzzel kapcsolatban? Mi lesz a milliárdok sorsa? Válaszolt a szakértő.
Makro / Külgazdaság Itt van Von der Leyenék ítélete a Tisza-kormány gazdaságpolitikájáról – jövőre gyorsulhat az infláció
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:04
Részletes jelentést tett közzé az Európai Bizottság a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.
Makro / Külgazdaság Megáll önben az ütő, ha megtudja, mi jön a héten a benzinkutakon – a kedd még csak az előétel
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 12:36
További jelentős árváltozásokra lehet számítani.
Makro / Külgazdaság Padlón az amerikai stratégiai készletek – 44 éve nem volt ilyen kevés olaja az Egyesült Államoknak
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 09:39
Nagyon fogy a stratégiai olajtartalék.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG