A politikus - aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője - Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre, ahol néhány száz híve fogadta. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is.
Porosenko állítása szerint a vámkezelésnél elvették tőle az útlevelét, hogy megakadályozzák belépését az ország területére. A hatóságok azt mondták, hogy személyazonosságának ellenőrzése érdekében vették el az útiokmányát, amelyet negyedóra múlva vissza is adtak neki. Közben sajtójelentések szerint a volt államelnök hívei és a határőrök között kisebb dulakodás támadt.
Híveihez intézett beszédében Porosenko emlékeztetett arra, hogy elnöksége idején kapta meg Ukrajna a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unió országaiba, és kötötte meg Kijev a társulási megállapodást az EU-val.
A reptérről Porosenko egyenesen a Pecserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol a nap folyamán a bíróság dönt arról, hogy letartóztatásba helyezi-e vagy szabadlábon védekezhet. A bírósági épület előtt a politikus híveinek egy csoportja az ellene indított eljárás miatt tiltakozik.
Porosenko korábban politikai üldöztetésnek nevezte az ellene indított jogi eljárást, Volodimir Zelenszkij elnököt és környezetét pedig alkalmatlannak minősítette az ország irányítására.
A DBR közben közölte, hogy megkísérelték hivatalosan átnyújtani Porosenkónak az idézést a hétfői bírósági tárgyalására, de ő nem vette át az iratokat.
A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség előzetesen azt közölte, hogy egymilliárd hrivnya, azaz több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.
A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök "komájaként" is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon "terroristákkal" működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak.
Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
