Az amerikai határozattervezetet Oroszország és Kína megvétózta, az Egyesült Arab Emírségek is nemmel szavazott, míg a testület tíz tagja támogatta, ketten pedig tartózkodtak.
Az amerikai szövegtervezet Izrael önvédelemhez való jogának hangsúlyozása mellett a konfliktus szereplőit humanitárius fegyverszünetre szólította volna fel lehetővé téve a segélyszállítmányok akadálytalan bejutását a palesztin térségbe.
A rivális orosz előterjesztés, amely egy szélesebb körű tűzszünetet követelt volna, mindössze négy támogató szavazatot kapott az ENSZ BT-ben.
Izrael elutasította mindkét kezdeményezést azzal érvelve, hogy a Hamász hasznot húzna a helyzetből új fenyegetést hozva létre a gázai lakosokra.
A múlt héten egy brazil határozattervezet bukott meg a testületben az Egyesült Államok vétója miatt. Ez az előterjesztés a humanitárius segélyezésre összpontosított volna.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, és több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 200 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. Az izraeli légicsapásokban azóta már 6546 ember halt meg a Gázai övezetben az ottani egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint, a sebesültek száma pedig a 17 ezret is meghaladja.
Izrael a támadásra válaszul leállította az övezet áram-, üzemanyag-, élelmiszer- és egy időre a vízellátását is, írt az MTI. A gázai történések hátterével ebben a cikkben foglalkoztunk:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
