A 22 EP helyből a májusi mérés szerint 16-ot kapna a Fidesz-KDNP, 5-öt az MSZP és a Jobbik továbbra is 1 helyre számíthat a Századvég-Forsense felmérés szerint
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjának májusi felmérése szerint továbbra is a megkérdezettek háromnegyede tartja fontosnak a választásokon való részvételt. A kutatásból kiderül, hogy emelkedett a Fidesz-KDNP lista várható támogatottsága az összes megkérdezett körében, a Magyarországnak járó 22 EP helyből a májusi mérés szerint 16-ot kapna a Fidesz-KDNP, 5-öt az MSZP és a Jobbik továbbra is 1 helyre számíthat.
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában 1000 főt kérdezett meg 2009 májusában az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos lakossági ismeretekről és véleményekről. A márciusi 50 százalékról áprilisban 74 százalékra emelkedett azok aránya, akik tudják, hogy idén uniós választások lesznek, májusban ez az arány már csak csekély mértékben növekedett (76 százalék). Nőtt azonban azok száma, akik a választás pontos dátumát is meg tudták mondani. Június 7-ét márciusban a kérdezettek 4, áprilisban 37, májusban már 45 százaléka nevezte meg pontosan.
Akárcsak áprilisban, úgy májusban is a kérdezettek 74 százaléka tartja összességében fontosnak, vagy nagyon fontosnak az EP-választásokon való részvételt. A Fidesz támogatóinak körében magasabb azok aránya, akik nagyon fontosnak tartják a választást (62 százalék), míg az MSZP szavazók 44 százaléka vélekedett így. A szavazási kedv nem változott jelentősen az elmúlt egy hónap alatt, a megkérdezettek 56 százaléka ígérte biztosra részvételét a június 7-ei voksoláson, ami három százalékkal magasabb, mint áprilisban volt.
A Forsense májusi adatfelvétele szerint az Európai Parlamenti választásokon a szavazópolgárok 37 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP és 10 százalék az MSZP listáját. A két nagy párt közti különbség ugrásszerűen megnőtt egy hónap alatt, 12-ről 27 százalékra (áprilisban a szavazók 25 illetve 13 százaléka szavazott volna a két pártra).
Az Európai Parlamenti választásokon biztosan részt vevő és EP pártlistát is választó csoporton belül a Fidesz-KDNP lista támogatottsága –10 százalékot emelkedve – 72 százalék, az MSZP-é 16 százalék, ami 11 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónappal korábban. A kis pártok közül a Jobbikra 6 százalék, az MDF-re 3, az SZDSZ-re 2 százalék, az LMP+HP-re és a Magyar Kommunista Munkáspártra 1-1 százalék szavazna ebben a körben.
A májusi felmérésben az a kérdés is szerepelt, hogy a választók milyen pártok képviselőit látnák szívesen az Európai Parlamentben. A kérdezettek valamivel több mint fele említette a Fideszt, egynegyedük az MDF-et és az MSZP-t. A Jobbikot a kérdezettek 15, az SZDSZ-t 14 százaléka látná szívesen az Európai Parlamentben. Az LMP-HP-t a kérdezettek 9, az MCF-et 6, Munkáspártot 5 százaléka említette.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
.jpg)
A 22 EP helyből a májusi mérés szerint 16-ot kapna a Fidesz-KDNP, 5-öt az MSZP és a Jobbik továbbra is 1 helyre számíthat a Századvég-Forsense felmérés szerint .jpg)
.jpg)
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
