Régen látott rossz pozíciókból vág neki a magyar gazdaság a 2023-as évnek, hiszen évtizedek óta nem látott magasságokban van az infláció, amely novemberben már 22,5 százalékig jutott. Tetézi a problémákat, hogy 2022-es átlagban ugyan erős növekedést láthattunk, de ez az első félévnek köszönhető. A 3. negyedévben ugyanis a GDP negyedéves bázison már lassult, és ez a trend valószínűsíthetően az utolsó negyedévben is folytatódott.
Nagy gazdasági összeomlásra az új évben a problémák ellenére sem számítanak a szakértők, ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy a kormány által prognosztizált szerény növekedést sem tudjuk majd elérni, és a GDP esetén stagnálást láthatunk majd 2023-ban. Ezzel egyébként nem lógnánk ki sem az európai, sem a globális trendekből, hiszen jellemzően lassulásra, enyhe recesszióra lehet világszerte számítani. Egy friss interjúban, Kristalina Georgiva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója például arról beszélt, hogy a gazdaságok egyharmada visszaesést szenved el 2023-ban. Ráadásul idén egy több évtizede nem látott fordulat jöhet, az IMF szerint ugyanis a kínai gazdaság a világgazdasági átlag körül, vagy akár az alatt is teljesíthet.
Kína egyébként biztonságpolitikai és inflációs szempontból is kulcsfontosságú lehet idén. A Peking és Tajvan közötti feszültség miatt nem zárható ki, hogy esetleg újabb fegyveres konfliktus törjön ki, miközben az Ukrajnában zajló harcok gyors lezárására sem lehet számítani. A kínai gazdaság növekedése az energiahordozók és alapanyagok piacán kulcsfontosságú lehet. Amennyiben a távol-keleti országban a Covid-járvány elhúzódik, akkor továbbra is nyomott árak lehetnek az árupiacokon, ez pedig az inflációra is pozitívan hathat.
A magyar infláció szempontjából kérdéses, hogy mi lesz az élelmiszereknél alkalmazott árstopokkal. Azok ugyanis nem érték el a céljukat, ezt immár egy kormányközeli szakmai szervezet is felrótta. Egy interjúban a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára is azt szorgalmazta, hogy a kormány törölje el az intézkedést. A gyakorlat és például az MNB elemzése is azt mutatja, hogy a kiskereskedők a rájuk rótt terheket (árstop, különadók) továbbhárították a vásárlókra olyan módon, hogy a hatósági áras termékeket kivéve minden mást a „szükségesnél” jobban drágítottak. Ráadásul nem csak az élelmiszereknél figyelhető ez meg, hanem például az immár piaci áras üzemanyagoknál is. A régióba ugyanis a magyar benzin messze a legdrágább.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
