A Spanyolország és a Szentszék között a spanyol EU-csatlakozást megelőzően létrejött megállapodás különböző adómentességeket biztosít a katolikus egyháznak. A spanyol katolikus egyház egyik vallási kongregációja erre hivatkozva kéri mintegy 24 ezer euró önkormányzati adó visszatérítését, amelyet egy egyházi iskola építésekor kellett megfizetniük. Az iskolát olyan oktatásra használják, ami egyenértékű az állami iskolákban nyújtott oktatással, és teljes egészében az állami költségvetésből finanszírozzák, valamint ezen túl olyan szabadoktatásra, amelyet nem állami pénzből tartanak fenn, hanem beiratkozási díjakat szednek.
Az adóhatóság elutasította a visszatérítés iránti kérelmet, mivel azt a katolikus egyház olyan tevékenysége vonatkozásában kérték, amelynek nincs szigorúan vallási célja. A vallási kongregáció emiatt pert indított; a helyi bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a vitatott adómentességet, amely a jelen esetben iskolai épületre vonatkozik, az uniós jog által tiltott állami támogatásnak kell-e tekinteni.
Ezzel egyidejűleg az ügy azt az alapvető kérdést is felveti, hogy valamely tagállam vonatkozásában tiltott állami támogatásnak minősülhet-e az, ha egy vallási közösséget mentesít bizonyos adók alól, ideértve az olyan tevékenységeket is, amelyeknek nincs szigorúan vallási céljuk.
Üzleti célra is használják az egyházi iskolát - tiltott állami támogatás lehet
A Bíróság a mai napon hozott ítéletében kimondja, hogy a vitatott adómentesség tiltott állami támogatásnak minősülhet, amennyiben a szóban forgó helyiségekben gyakorolt tevékenységek gazdasági jellegűek, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia. E tekintetben a Bíróság pontosítja, hogy csak a spanyol állam által nem szubvencionált oktatási tevékenységek tűnnek gazdasági jellegűnek, mivel azokat alapvetően az iskolai költségekhez való magán pénzügyi hozzájárulásokból finanszírozzák.
A Bíróság azt is megállapítja, hogy a nemzeti bíróságnak kell majd eldöntenie, hogy a szóban forgó helyiségeket legalább részben ilyen gazdasági tevékenységekre használják-e, illetve milyen mértékben használják azokat ilyen tevékenységekre.A Bíróság hozzáteszi: úgy tűnik, hogy a szóban forgó önkormányzati adó alóli mentesség a tiltott állami támogatásnak minősítéshez szükséges négy feltétel közül kettőt mindenképp teljesít, amennyiben 1) az iskoláért felelős kongregációnak szelektív gazdasági előnyt biztosít, továbbá 2) az önkormányzat bevételeinek csökkenésével, következésképpen pedig állami források bevonásával jár.
Hiába volt hamarabb a Szentszék, mint az EU
A Bíróság végül megállapítja, hogy jóllehet a Spanyolország és a Szentszék között létrejött megállapodás megelőzi e tagállam uniós csatlakozását, adott esetben a vitatott adómentességet nem létező, hanem új támogatásnak kellene tekinteni. Az épületszerkezetekre, berendezésekre és építési munkákra kivetett spanyol adót ugyanis csak e csatlakozást követően vezették be. Következésképpen, ha a nemzeti bíróságnak állami támogatás fennállását kellene megállapítania, e támogatást be kellene jelenteni a Bizottságnak, és azt a hozzájárulása nélkül nem lehetne végrehajtani.
A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. A határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 819,4 pontos, 0,61 százalékos csökkenéssel, 133 797,41 ponton zárt hétfőn. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
